2024. április 26., péntek

Robot fej, amikor a tehénnek megfelel

A múlt héten a csókai önkormányzat küldöttsége – köztük tíz mezőgazdasági termelő – négynapos látogatáson járt Szlovéniában, a Lendva és Muraszombat között elterülő Črenšovci nevű kis községben. Balázs Ferenc csókai és Anton Tornar črenšovci polgármester szándéknyilatkozatot írt alá a két község együttműködésének az elmélyítéséről a vállalatok, a civil szervezetek, az oktatási és művelődési intézmények között. A barátságon és a kölcsönös megbecsülésen és bizalmon alapuló kapcsolatfelvétel mindkét község polgárainak a hasznára válhat, és kibővíthető az élet szinte összes területére, beleértve a gazdaságot, a sportot és a kulturális kapcsolatokat is.

– Vendéglátóink szívélyesen fogadtak bennünket, és nagyon nyitottak voltak. Mezőgazdasági vidéken jártunk, ahol intenzív növénytermesztés és állattenyésztés folyik igen magas színvonalon, miközben fokozottan odafigyelnek a környezetvédelemre. Sehol sem láttunk utunk során szemetet, nagyon szépen megőrizték a környezetet. A szlovén gazdáktól van mit tanulnunk, a hozzáállástól a szervezettségen át a minőségi munkáig.

Már másodízben találkoztunk polgármesteri szinten a črenšovciakkal, ez alkalommal velünk tartott Csókáról több mezőgazdasági termelő, állattenyésztő és tejtermelő, akik nagy figyelemmel kísérték szlovén vendéglátóink, az ottani gazdák munkáját. Különösen a növénytermesztés és az állattartás terén láthattunk újdonságokat, hogy miként működik egy fejlett európai uniós mezőgazdaság – mondta Balázs Ferenc polgármester a szlovéniai látogatásról.

A Szlovéniában látogatást tett küldöttség tagja volt Beszedics János csókai tejtermelő is, aki röviden beszámolt tapasztalatairól:

– Felkerestünk egy új tehénfarmot, ahol közel száz fejőstehenet tartanak. A tulajdonos több mint egymillió eurót fektetett a legmodernebb felszereléssel ellátott farmba. A pénz negyven százalékát visszaigényelhette. Az állatokat szabadon tartják bokszokban, akkor mennek a fejőrobothoz, amikor akarnak, a fejés emberi kéz érintése nélkül történik. Mindent számítógép vezérel, amely felismeri a teheneket a nyakukba ültetett mikrochip alapján. Mindössze három ember felügyeli az állatokat. Ennyire automatizált tejtermelés nálunk még elképzelhetetlen, mindenesetre érdekes tapasztalat volt.

A muraszombati tejgyár hatvan százaléka a tejtermelők tulajdonában van, ők hagyják jóvá az igazgató kinevezését, és a cég irányításába is beleszólnak. Ilyenformán a nyersanyagtermelőt és a feldolgozót közös érdekek motiválják. Szlovéniában sem drágább a tej, mivel felszabadultak az EU-ban a tejkvóták, tavaly még 39 eurócent volt egy liter tej, idén év elején már 34 centre esett vissza, ottjártunkkor 31 eurócent volt, ami 38-39 dinárt tesz ki. Szlovéniában kizárólag földalapú mezőgazdasági támogatást folyósít az állam, tavaly 850 eurót kaptak a gazdák hektáronként, idén ez a támogatás 600 euróra esett vissza.

Meglátogattunk egy növénytermesztéssel foglalkozó gazdát is, aki 600 hektáron gazdálkodik, ebből 250 ha a sajátja, állami földet és Magyarországon további száz hektárt bérel. A géppark tetejét napkollektorok borítják több száz négyzetméteren, amelyek folyamatosan áramot termelnek. A faluturizmussal is sokan foglalkoznak, a tanyai élet iránt érdeklődő nagyvárosiak bekapcsolódnak a jószágok gondozásába és a földművelésbe, szénával töltött ágyon alszanak, és mindezért szép összeget fizetnek a gazdának.