A családon belüli erőszak az év eleje óta öt nő életét követelte, nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Vesna Stanojević, az Erőszakellenes Tanácsadóközpont koordinátora. Ugyanebben az időszakban a tanácsadóközpontban 400 alkalommal jelentettek be családon belüli erőszakot. A családon belüli erőszak a tavalyi évben november hónappal bezárólag 21 nő életét követelte, 2013-ban 43, 2012-ben pedig 32 volt a halálos áldozatok száma.
Stanojević értesülései szerint minden egyes hétvégén történik olyan tragikus kimenetelű bűncselekmény, amely a családon belüli erőszak kategóriájába sorolható.
Az újévi ünnepek és az egyéb ünnepnapok alkalmával, amikor a családok huzamosabb ideig vannak együtt, megsokszorozódnak a veszekedések, felszínre törnek a családon belüli problémák, magyarázta Stanojević. A folytatásban az Európa Tanács a Nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményének, illetve annak alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. A szakember reményét fejezte ki, hogy a tavaly augusztusban hatályba lépett dokumentumot hamarosan Szerbia is megkezdi alkalmazni.
A dokumentumot a legátfogóbb olyan nemzetközi egyezménynek tartják, amelynek célja, hogy felvegye a harcot az emberi jogok ilyen módon történő megsértésével. Az egyezmény célja a zéró tolerancia, sarkalatos pontjai pedig az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők felelősségre vonása. Lényegét tekintve az egyezmény egy ismételt felhívás a férfiak és nők közötti egyenlőség erősítésére, mivel a nők elleni erőszak a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségben gyökerezik, amelyet az eltűrés és az elutasítás kultúrája állandósít, olvasható az egyezmény bevezetőjében, mint ahogyan az a megállapítás is, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértését és a diszkrimináció egyik formáját jelképezi. Az egyezmény értelmében az ET tagállamai felelőssé tehetők azért, ha nem adnak megfelelő választ erre a fajta erőszakra.
Stanojević értékelése szerint Szerbiában számos törvényt kellene módosítani ahhoz, hogy hatékonyabbá váljék a családon belüli erőszak elleni küzdelem.
– Fontos említést tenni arról, hogy a büntető törvénykönyv és a családjogi törvény eltérő módon definiálja a család fogalmát. A büntető törvénykönyv az élettársi viszonyban élőket nem kezeli családként, így ha egy élettársi viszonyban élő nőt bántalmaz a párja, a hatóságok nem indítanak hivatalból eljárást – magyarázta Stanojević.
A szóban forgó két törvény közötti eltérés negatív következményeire a napokban Nevena Petrušić esélyegyenlőségi biztos is felhívta a figyelmet. Egyetért a megállapítással, hogy a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik fontos lépése lenne a büntető törvénykönyv olyan irányú módosítása, hogy az a jövőben ugyanúgy definiálja a család fogalmát, mint a családjogi törvény.
– Az elváltak, vagy azok, akik élettársi, esetleg szexuális kapcsolatban élnek, vagy abból léptek ki, nem élveznek teljes körű büntetőjogi védelmet. Ezek az emberek csupán a családjogi törvény mentén élveznek bizonyos fokú védelmet. Ilyen értelemben a házastársi és az élettársi kapcsolatban élők egyenlőtlen helyzetben vannak. A családon belüli erőszak áldozatai az esetek többségében nők, gyerekek és idős emberek – taglalta Petrušić.
