Az öt közép-bánáti önkormányzat egy közös regionális hűtőház létrehozásában látja az elpusztult állatok tetemeinek az eltakarítása körül kialakult probléma megoldását. De, mint ahogy a Körzeti Tanács ülésén elhangzott, a jelenlegi gazdasági helyzetben erre nincs reális lehetőség. Áthidaló megoldás lehetne, hogy minden önkormányzat egy-egy kisebb kapacitású hűtőházat építene – saját szükségleteire. A szakemberek szerint azonban ezen a téren nincs helye a rögtönzésnek, vagyis csakis a törvényszabályoknak megfelelő létesítményeket szabad építeni.
A probléma nemcsak a farmokat érinti, melyeknek szerződése van a döghamvasztókkal, hanem a magángazdaságokat, amelyek sokszor kénytelenek a maguk módján megoldani az állati tetemek eltüntetését.
A helyzet – az újévi ünnepek körül – különösen a magyarcsernyei községben csúcsosodott ki, ahol húsz napig kellett várni az elhullott állatok eltakarítására, mivel a zombori döghamvasztóban nem győzték a munkát. A problémát a községben egy mobil hűtőház megvásárlásával oldották meg. De csak ideiglenesen, mivel a kapacitása nem elegendő.
A közép-bánáti községekben az állati tetemek kezelésére nincsen egyetlen létesítmény sem, annak ellenére, hogy még 2005-ben törvénybe foglalták, hogy a helyi önkormányzatoknak megfelelő létesítményekkel ellátott állat-egészségügyi szolgálatot kell alapítania. Hogy erre mekkora szükség van, azt a következő adat is mutatja: a közép-bánáti körzetben 2014 második felében 314 nagytestű jószág pusztult el, összesen pedig 3500 tonna állati hulladék keletkezett. Ez a szám valószínűleg nagyobb lenne, ha a bégaszentgyörgyi Agroživ baromfivágóhíd nem áll le.
A helyzet kapcsán a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nagybecskereki városi bizottsága közleményében sürgeti az állattenyésztők problémájának mielőbbi megoldását. Közleményük szerint sok esetben az elpusztult állat napokig a gazda udvarában marad, egy élve ötszáz eurót érő üsző tetemének az elszállítása pedig csaknem kétszáz euróba kerül.
