Szerbiának folytatnia kell a belső reformokat és az Európai Unió külpolitikájához kell igazítania saját külpolitikáját, beleértve az Oroszországgal kapcsolatos álláspontokat is, áll a Szerbiáról szóló európai parlamenti határozat első munkatervezetében, melyet David McAllister, az EP jelentéstevője állított össze. – A parlament üdvözli a szerb kormány európai integrációk iránti elkötelezettségét és a társadalmi-gazdasági reformok lefolytatásában vállalat aktív szerepét – fogalmaz a dokumentum, mely a hónap folyamán a parlament külpolitikai bizottsága elé kerül.
A tervezet megállapítja: a már elfogadott reformtörvények alkalmazásának mértéke jelzésértékkel fog bírni az integrációs folyamat sikerességének felmérésében. Szükségesnek tekinti azt, hogy az állam folytassa az igazságügyi reformokat, amelyek lehetővé tennék a 23. és a 24. fejezet, vagyis a csatlakozási tárgyalások jogállamiságot érintő fejezeteinek mielőbbi megnyitását.
FOLYTATNI KELL A PÁRBESZÉDET
A tervezet sajnálattal szól arról a tényről, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszország ellen bevezetett európai megszorító intézkedésekhez, s arra szólítja fel Szerbiát, hogy hangolja össze védelmi politikáját és külpolitikáját az Európai Unió által folytatott politikával. A McAllister által benyújtott dokumentum a Pristinával folytatott párbeszéd felgyorsítására bátorítja Belgrádot, s megállapítja, hogy e dialógus lelassult 2014-ben a szerbiai és a koszovói választási periódusok miatt. Arra szólítja fel a feleket, hogy mielőbb kerüljön sor a következő magas rangú találkozóra. Aláhúzza, hogy az unió tárgyalási kerete elvárja a Koszovóval foglalkozó 35. fejezet kapcsán a fokozatos előrelépéseket az időközben megnyíló újabb fejezetekkel egyidejűleg. A dokumentum megállapítja, hogy éppen ezt a 35. fejezetet kell elsőként megnyitni a tárgyalások során.
Szerbia dicséretben részesült a regionális kapcsolatok fejlesztése érdekében tett lépésekért, külön említést tesz a jelentés Edi Rama albán miniszterelnök belgrádi látogatásáról, melyre tavaly novemberben került sor. Ugyancsak elismeréssel szól a diszkriminációellenes stratégia elfogadásáról és a szeptemberi büszkeségnapi felvonulás sikeres megszervezéséről és lebonyolításáról is.
MEGSZEGIK AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELMÉT
A korrupcióellenes harc viszont már nem kizárólag pozitív osztályzatokat kapott Brüsszelből. Míg elismerik, hogy kezdetét vette néhány jelentősnek számító korrupciós ügynek a felgöngyölítése, arra is céloz a dokumentum, hogy további erőfeszítésekre lenne szükség a jogi keret teljes alkalmazása terén. Lényegesnek tekintik, hogy megfelelő hátteret szavatoljon az állam a korrupcióellenes szervek működtetéséhez. „A nyomozásokból származó adatok médiumokba szivárgása komoly aggodalomra ad okot az ártatlanság vélelmének megszegése miatt, s az efféle eseteket a törvényes előírásokkal összhangban kell kezelni” – áll a Szerbiáról szóló európai parlamenti jelentés munkatervezetében.
David McAllister jelentése kitér a szerbiai újságírás helyzetére is. Megállapítja, hogy romlottak a szólásszabadság feltételei, s aggodalommal tekint azokra a fenyegetésekre, amelyeket újságírók kaptak. Sürgeti a médiumok tulajdonosi viszonyainak teljes felfedését, átláthatóvá tételét.
Hazánknak az energetikai politikáját is össze kell hangolnia az uniós előírásokkal, de hozzá kellene fogni a Srbijagas földgázforgalmazó nagyvállalat átalakításához is, hogy megteremtődjenek a versenyképesség előfeltételei az energetikai piacon.
Január 19-én kerül majd a szóban forgó jelentés az EP külpolitikai bizottsága elé, ahonnan annak megvitatását, a módosítási indítványok véleményezését követően az Európai Parlament elé terjesztik be. A ház márciusi plenáris ülésén fogadja majd el a véglegesített dokumentumot.
