Pánik nincs, de egyre nagyobb a nyugtalanság Brüsszelben a parlamenti választások miatt, amelyek az idén esedékesek több uniós tagállamban. Görögországban és Svédországban előrehozott voksolást tartanak, Nagy-Britanniában és Spanyolországban a négyévenkénti megmérettetésre készülnek.
Brüsszelben és az érintett országokban sokan attól tartanak, hogy előretörnek a radikális, szélsőséges, populista, EU-fóbiás és uniógyűlölő erők, ahogyan 2014-ben az európai parlamenti választásokon.
Megtörténhet, hogy január 25-én, a görögországi választáson, és a május 7-ére bejelentett nagy-britanniai voksoláson az EU-ellenes erők megismétlik a tavalyi sikerüket. (Akkor mindkét országban az euroszkeptikusok végeztek az első helyen.)
Svédországban nem tartanak ennek a veszélyétől, de a Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök vezette kisebbségi kormányt – kéthavi működés után – decemberben megbuktató szélsőjobboldali EU- és bevándorlásellenes Svéd Demokraták valószínűleg megtartják pozícióikat. A radikális nemzeti párt a tavaly szeptemberi választáson a harmadik legerősebb parlamenti erővé vált.
A válságot megszenvedő Spanyolországban ugyancsak fura helyzet alakulhat ki, ha az év végén várható parlamenti választás a minapi közvélemény-kutatás eredménye szerint végződik. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a kormányzó jobbközép Néppárt búcsút inthet a hatalomnak, de az ellenzék vezető erejét képező szocialisták sem kerülnek a helyére. Mindkettőjüket megelőzheti az egy éve alakult, radikális baloldali Podemos. Az új párt követeli a gazdaság és a nagybankok megregulázását, a szociálpolitika átalakítását (a szegénység csökkentését), de sürgeti az EU működését meghatározó Lisszaboni Szerződés újratárgyalását és az uniós jegybank (ECB) parlamenti kontrolljának bevezetését is. A hitelezők részéről megkövetelt megszorító költségvetési politikát is elfogadhatatlannak tartja.
Görögországban szintén a radikális baloldali Sziriza a választás favoritja. A párt korábban élesen támadta az uniót, ahogyan az országot – kőkemény kormányzati megszorítások fejében az államcsődtől – megmentő külső hitelezőket, az EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot is. Sőt, azzal fenyegetőzött, hogy győzelme esetén felmondja az euróövezeti tagságot, s Görögország visszatér korábbi fizetőeszközéhez, a drachmához. Ezzel az utóbbi időben már nem riogat.
Kemény hangot üt meg Nagy-Britannia is, ahol David Cameron kormányfő fogalmaz meg rendszeresen Brüsszelnek nem tetsző javaslatokat. Ezek közé tartozik a Brüsszelhez fűződő viszonyrendszer újratárgyalása, a népszavazás az EU-tagságról (ha pártja nyer májusban) vagy az uniós munkavállalók szigetországi beáramlásának szigorítása, ami ellentétes a közösség alapelveivel, szabályaival.
Cameronék legveszélyesebb ellenfele, a választáson győzelemre esélyes EU-ellenes, populista Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) sokkal határozottabb. Vezére, Nigel Farage szerint az egyetlen megoldás az unió elhagyása.
