A három balti ország közül utolsóként Litvánia is bevezette az eurót. Eddigi fizetőeszközét, a litast 2015. január 1-jén cserélte le, s ezzel az euróövezet 19. tagállamává vált.
Litvánia már néhány évvel ezelőtt át akart váltani az EU pénzére, de képtelen volt teljesíteni az eurózóna tagságának feltételeit. Elsősorban gazdasági-pénzügyi nehézségei miatt.
A 2008-ban kirobbant nemzetközi válság letarolta az országot. A krízis nyomán azonban több kormányzati megszorító intézkedést vezettek be a költségvetési egyensúly megteremtése és a gazdaság, főképp az energiaszektor átalakítása végett.
A litvánok (ahogyan a szomszédos lettek is) megszenvedték a kiigazítást, de a déli válságországok polgárai számára hihetetlennek tűnő példás nyugalommal tűrték a rendkívüli áldozatokat követelő drákói intézkedéseket.
A komoly megpróbáltatások és kőkemény megszorítások után (2012-től) a gazdaság fokozatosan növekedésnek indult, az utóbbi két évben azonban egyenletesen folytatódott a kilábalás a korábbi mély válságból. Az államadósságot és az inflációt is sikerült (jelentősen) leszorítani, a foglalkoztatás ugyancsak javult.
A nadrágszíjmeghúzások idején komoly árat fizetett mindenki. A miniszterelnök fizetését 2009-ben példádul egyharmadával csökkentették, kabinetjének tagjai szintén sokkal kevesebbet kerestek, mint korábban, az állami kiadásokat pedig 12 százalékkal fogták vissza.
A kormány úgy véli, hogy a pénzromlás átlagos értéke 2015-ben nem haladja meg az 1,2 százalékot, az elemzők azonban ezt pesszimista becslésnek tartják. Szerintük az éves infláció legfeljebb 0,7 százalék lesz. A már (először) euróban számolt költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedést és 1,2 százalékos GDP-arányos deficitet valószínűsít 2015-re.
A változás aggodalmat kelt a lakosság egy részében. Sokan ugyanis áremelkedésektől tartanak, mások viszont arra panaszkodnak, hogy nehezen tudják megszokni az új bankjegyeket, vagyis a monetáris függetlenség elvesztését.
A kiskereskedők jó része azonban vállalta, hogy a fordulattal nem él vissza, s nem emeli az árakat. A kormány ugyanakkor arról biztosította a lakosságot, hogy 140 (alapvető) termék és szolgáltatás árát folyamatosan és hosszú ideig felügyeli.
Vitas Vasiliauskas, a nemzeti bank elnöke azzal vigasztalja honfitársait, hogy az euró bevezetése csupán hajszálnyi (legfeljebb 0,1-0,2 százalékos) áremelkedést okozhat. Szerinte sokkal inkább arra kellene figyelni, hogy a litas lecserélése után a fizetések akár 4-5 százalékkal is növekedhetnek. Ez viszont nagyon biztató hír, hiszen rendkívül alacsony (átlag)béreivel Litvánia kilóg az EU-tagok sorából, a térség országai között pedig a legszegényebb.
A litván euró bevezetésével mindegyik balti országban az uniós valuta lesz a fizetőeszköz. Elsőként (2011 januárjától) Észtország cserélte le saját pénzét, Lettország pedig 2014. január l-jén vált az euróövezet tagjává.
