Szerbiába 2000-től 2012-ig összesen 43 milliárd dollárt küldtek a külföldön dolgozó szerbiai állampolgárok – áll a Világbank közleményében. Az így érkezett pénz megközelítőleg az ország 800 ezer lakosát „segítette ki”. A beérkezett tetemes összeg oroszlánrészét vásárlásra költötték a polgárok, különböző üzletek, illetve vállalkozások beindítására csak csekély összeget fordítottak. A helyzet azóta sem változott sokat, a vendégmunkások továbbra rendszeresen segítik a rokonságot, ám ezekből a „segélyekből” komolyabb vállalkozást csak nagyon kevesen indítottak.
A Szerbiai Nemzeti Bank idevágó adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában összesen 2,1 milliárd euró érkezett külföldről ilyen módon. Becslések szerint 2014 végéig összesen két és fél milliárd euróval gyarapodott lakosság számlája, viszont nagyobbra is rúghat az összeg, hiszen a pénzátutalások decemberre a legjellemzőbbek.
Mlađen Kovačević gazdasági szakember arra mutatott rá, hogy a legtöbb pénz a gazdasági válság előtt érkezett. Azokban az években előfordult, hogy az utalványok összértéke meghaladta a 4 milliárd dollárt is. A közgazdász azonban rámutat arra, hogy nem csak legális úton jut Szerbiába a pénz.
– A vendégmunkások sok esetben nem a bankokon keresztül küldik a pénzt, a magas kezelési költségek miatt inkább borítékokban adják át személyesen a rokonoknak, vagy buszjáratok révén érkezik a pénz – magyarázta a szakember.
A központi bank munkatársai szerint az utalványokból befolyó összegek 2006-óta stabilak, általában 2,6 és 3,2 milliárd dollár közötti összegek érkeznek. Ez a pénzfolyam azonban nem segített a dinár-euró árfolyami stabilitásának megőrzésében, hiszen a hazai valuta gyengült, az euró viszont erősödött.
Az biztos, hogy a dinár árfolyamának kiegyensúlyozottságához nemcsak a vendégmunkások által küldött pénzösszegek nagysága járul hozzá. A hazai valuta erősségének megőrzéséhez nélkülözhetetlenek más, nagyobb méretű befektetések is. Igaz, hogy az államnak nincs pontos betekintése abba, hogy mennyi deviza érkezik az országba (hiszen Szerbiában a pénzváltók forgalma nem követhető pontosan), egy azonban biztos: egyre kevesebb a külföldi pénz, amit itt költenek el vagy váltanak be.
– A válság megtette a magáét, egyrészt, aki csak teheti, takarékoskodik, másrészt, a vendégmunkások többsége nyugdíjaztatás után nem tér vissza Szerbiába. Sokan családostul utaznak külföldre. Igaz, a vendégmunkások utalványaiból kevesebb pénz érkezik, viszont az idegenforgalomból származó deviza összege egyre növekszik. A Guča Zenefesztivál, az Exit és több nemzetközi hírű hazai rendezvény jóvoltából némiképp javulnak a mutatók. Olyan rövid távú változásokat, pénzügyi változásokat hoznak, amelyekre mondjuk 15 évvel ezelőtt nem volt példa – fejtette ki Kovačević.
