2024. április 26., péntek

Kerüli a kerülőút Nagybecskereket

Most a földkisajátítás borzolja a kedélyeket

Lassan negyed évszázada lesz annak, hogy Nagybecskereken elkezdtek beszélni a kerülőút építésének a szükségéről, de a cukorrépát és más árut szállító nyergesvontatók továbbra is a várost átszelő sugárúton dübörögnek. A dolgok jelenlegi állásából ítélve pedig nem biztos, hogy jut majd pénz erre a Béga-menti városnak a 2015-ös köztársasági költségvetésből. Most arról folyik a vita, hogy miért jóval drágább a kisajátított föld Nagybecskereken, mint mondjuk Újvidéken.

A kerülőút Nagykikinda és Újvidék közötti része (Fotó: Kecskés István)

A kerülőút Nagykikinda és Újvidék közötti része (Fotó: Kecskés István)

Nagybecskerek Város 2012 novemberében aláírta a 775 millió dináros projektumról szóló protokollt a Putevi Srbije közvállalattal, de a 2014-es köztársasági költségvetésben erre a célra nem irányoztak elő eszközöket. A tervek szerint ugyanis a nagybecskereki kerülőút építésének a folytatására a köztársaság 700 millió dinárt biztosít (majd) az önkormányzatnak pedig a földkisajátítás (eredetileg 75 millió dinárra becsült) költségét kell fedeznie.

A kisajátításra tervezett összeg drasztikus megnövelése azonban vitát indított a közvéleményben. Egyes – elsősorban ellenzéki – vélemények szerint ugyanis a kártalanításra szánt összeg nagyarányú növelése elsősorban a (jelenlegi) hatalomhoz közel álló személyek vagyonosodását szolgálja. Mert, miközben Újvidéken az építési föld ára egy-két év alatt 20–80 százalékkal csökkent, ugyanez Nagybecskereken 500 százalékkal lett nagyobb. A négyzetméterenkénti nem egész száz dinár helyett már 475 dinárt fizetnek érte.

Az eset miatt nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem a vállalkozók is tiltakoznak. A ZREPOK ügyviteli társaság szerint indokolatlan, hogy egy hektár termőföldért a hétezer eurós piaci érték helyett 40 ezer eurót fizessenek. A vállalkozók szerint ezzel 70–80 millió dinárral károsul a költségvetés. A Városrendezési Igazgatóságban azzal magyarázkodnak, hogy a kisajátítás árjegyzékét az adóhivatal határozta meg, a kisajátított parcellákat pedig nem termőföldként, hanem építési telekként kezelik.

A nagybecskereki körgyűrű építése 1991-ben kezdődött. Eddig ötmillió eurót költöttek el rá, a munka befejezéséhez ennek még legalább a kétszeresére lesz szükség. Hét kilométer utat kell megépíteni, valamint egy felüljárót és egy Bégán átívelő hidat.