A dinár értéke az év eleje óta csaknem öt százalékkal csökkent, és ez sokak szerint aggodalomra ad okot. A hazai fizetőeszköz értékvesztése viszont messze elmarad attól, amennyit gyengült az oroszok pénze. Az orosz jegybank csak októberben mintegy tízmilliárd dollárt költött a rubel árfolyamának stabilizálására, az év elejétől pedig a devizapiacon az árfolyam megvédése végett áruba bocsátott pénzmennyiség már meghaladja a 60 milliárdot, amely itteni perspektívából csillagászati összegnek számít. Nyilván világossá vált, hogy ezzel tartósan nem lehet megvédeni az orosz fizetőeszköz értékét, ezért az orosz jegybank a múlt héten bejelentette, hogy a jövőben lebegteti a rubel árfolyamát, ami azt jelenti, hogy többé nem köti árfolyamsávok közé.
A jegybanki döntés előtt 45,70 rubelt ért egy dollár, amely azonban másfél órával a bejelentés után 44,96 rubelre gyengült. Előtte három nappal a dollárt 48,14 rubelen, történelmi mélyponton jegyezték a dollárral szemben. Akkor a rubel árfolyama 32 százalékkal maradt el az év eleji szinttől. Az elképzelés szerint a rubel lebegtetésével a spekulánsoknak nehezebb lesz a rubel gyengülésére játszani, és ez segíthet a rubelre nehezedő nyomás mérséklődésében.
Az orosz jegybank arról is határozott, hogy nyíltpiaci beavatkozásra legfeljebb napi 350 millió dollárt költhet, függetlenül az árfolyamok alakulásától. Az előtte érvényben lévő szabályok szerint kötelező volt interveniálnia és korlátlan összeget költhetett el, ha a rubel devizakosárhoz viszonyított, előre meghatározott árfolyamsávjának alsó vagy felső határát áttörték a jegyzések. A rubel gyengülésének okai elsősorban az ukrán válság hatásaiban és következményeiben keresendők. Ezen belül elsősorban az olajárak csökkenése hat ki az orosz gazdasági eredményekre, hiszen a jelenleginél magasabb árral kalkuláltak a költségvetés tervezésekor. A nyomott olajárak és a szankciók hatására az orosz gazdaság recesszióba süllyedhet, a lakosság is félti megtakarításait, és mind többen vásárolnak külföldi valutát. Ezek a kilátások is rontják a helyzetet. Elemzők szerint azonban az olajárak már decemberben emelkedhetnek, ami magával hozhatja a rubel erősödését. A tőke kiáramlása szintén jelentősen hozzájárul az orosz fizetőeszköz gyengüléséhez. Októberrel bezárólag mintegy 110 milliárd dollárt érő tőke áramlott ki az országból, a trendeket előrevetítve pedig ez az összeg az év végéig elérheti a 150 milliárd dollárt.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszországnak hatalmasak a tartalékai. Az olaj világpiaci árának újabbnál újabb zuhanása azonban várhatóan mindig tovább rontja a rubel helyzetét, ami a gazdálkodóknak és a lakosságnak is gondot okoz.
A kőolaj hordónkénti ára csaknem 90 dollár, 10 dollárral csökkent ahhoz az árhoz viszonyítva, amennyit az orosz költségvetés tervezésekor alapul vettek.
Vannak azonban pozitív hatásai is a rubel gyengülésének. A gyenge rubel – a kormány roncsprémiumával kicsit megspékelve – felpörgette az autóeladásokat. Ez abból látszik, hogy októberben már lassult az értékesítés visszaesésének üteme. A gyenge rubel emellett sokban hozzájárul az Ázsiába irányuló kivitel növeléséhez is. „Az árfolyam a spekulációk hatására változik, de azt hiszem, hogy ennek hamarosan vége szakad, annak köszönhetően, amit a központi bank tesz a spekulációk kivédésére” – mondta Putyin a múlt héten. Bejelentését követően a rubel majdnem két százalékkal erősödött a dollárral és az euróval szemben. Ez azt mutatja, a piaci mozgásokat Putyin egy mondattal is befolyásolni tudja. Putyin orosz államfő a világ legbefolyásosabb embere a Forbes magazin november elején összeállított listája szerint is. Putyin egyébként úgy véli, hogy országa elegendő tartalékokkal rendelkezik, és készen áll, hogy ellenálljon a gazdasági válság újabb hullámainak. A kőolaj világpiaci árának erőteljes zuhanására is felkészültek – emelte ki. Ha szükség lesz rá, az orosz kormány kész felszabadítani a Nemzeti Jóléti Alapban felhalmozott tartalékokat is, de egyelőre óvatosan bánnak velük – mondta. A múlt hétvégén egyébként az orosz elnökre nagy nyomás nehezedett a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G–20-as csoport csúcstalálkozóján. Putyin az országával szembeni nyugati büntetőintézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy azok mindenkinek ártanak. Nyugalmát viszont valószínűleg fokozhatja, hogy nemrég sikerült megegyeznie Pekinggel egy csaknem 4 ezer kilométeres gázvezeték megépítésében, amelynek köszönhetően évente 61 milliárd köbméter földgázt továbbíthatnak majd Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe. Ennek tükrében – hosszú távon – nyilván nem kell tehát aggódni az orosz gazdaság és a rubel jövőjéért. Az, hogy az orosz elnök nem csupán rövid távon gondolkodik, abból is megállapítható, hogy sajnálattal jegyezte meg: politikai és biztonsági kérdésekben a világ országaiban „korlátozott előrelátás érvényesül”, mert „mindenki választásoktól választásokig él”.
