Veszteséges jegybank

A Szerbiai Nemzeti Bank több nyereséges évet követően 2013-at 44,3 milliárd dinár veszteséggel zárta. Így a jegybank semmit nem fizet be a köztársasági költségvetésbe, pedig az elsődleges tervek szerint 3 milliárd dinárra számítottak a büdzsébe a jegybanktól. Az elemzések szerint a központi bank a veszteség java részét az árfolyamkülönbség miatt jegyzi (25,7 milliárd dinár), a kamatokon pedig nettó 3,8 milliárd dinárt veszített. Az SZNB élén 2012 augusztusa óta Jorgovanka Tabaković, a Szerb Haladó Párt tisztségviselője áll.

A központi bank először írásban válaszolt a kérdésre, hogy mi az oka a veszteséges évnek: „A 2012-ben megvalósított nyereségből az SZNB 2,97 milliárd dinárt irányított át a köztársasági költségvetésbe. Hiába igyekezett a jegybank racionalizálni kiadásait, a 2013-as év eredménye nem tette lehetővé, hogy bármit is átutaljon a büdzsébe. A forgalomban lévő többlet pénzeszközök visszavonásának költségei magasak voltak, az alacsony nemzetközi kamatok pedig szintén negatívan befolyásolták a helyzetet.”

Tabaković a témához kapcsolódóan először is azt tartotta fontosnak leszögezni, hogy az SZNB vesztesége nem 44,3 milliárd dinár, hanem 43,6 milliárd dinár. Ez egyébként nem valós, hanem könyvelési veszteség, tette hozzá Tabaković.

– Nincsen rendjén, hogy bár fogalmuk sincsen a pontos adatokról, a Költségvetési Tanács tagjai mégis nyilatkoznak a témában és értékelnek. A veszteség nem valós, csupán könyvelésben kimutatható. Ennek a veszteségnek a 90 százaléka az árfolyambeli különbségek miatt van. Az ingatlanpiacon, valamint az értékpapír- és aranypiacon jellemző mozgások is negatívan befolyásolták az SZNB nyereségét – magyarázta a bankkormányzó.

A B92 RTV-nek nyilatkozva Tabaković az adómegfizetéssel kapcsolatos problémákra is kitért. A legnehezebben továbbra is a leggazdagabbakon lehet behajtani az adót, részletezte Tabaković, mondván, hogy ez szintén örökölt probléma. Az adóhivatalban alkalmazott szoftver csak tovább ront a már így is kedvezőtlen helyzeten, mivel azzal minden további nélkül be lehet fagyasztani egyesek tartozását, érvelt a bankkormányzó, mondván, hogy ezt a szoftvert a 2000. október 5-i rendszerváltást követően hatalomra kerülő embereknek köszönheti az ország. Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy miért nem változtattak már ezen a rendszeren, tekintettel arra, hogy az SZHP 2012 óta tagja a központi hatalomnak, Tabaković közölte, hogy a megfelelő emberek megfelelő helyre való juttatásával igyekeznek üzenetet megfogalmazni a társadalom irányába. Az emberek már el is kezdtek másképpen viselkedni, jegyezte meg Tabaković, a továbbiakban pedig arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) feltehetőleg a jövő héten megkezdendő tárgyalások szerinte sikeresek lesznek. A bankkormányzó nem hiszi, hogy valósak lennének a sajtóállítások, amelyek szerint az IMF 95 ezer közalkalmazott elbocsátását követeli 2017-ig.

A Pénzügyminisztériummal való együttműködés témájához kapcsolódóan Tabaković abbéli véleményének adott hangot, hogy a szóban forgó tárca alkalmazottai között rossz szakemberek is vannak.

– Mindent megteszünk a költségvetési konszolidáció érdekében. Bízom a kormányban és a Pénzügyminisztériumban. Az államháztartási hiány az év első nyolc hónapjában 122 milliárd dinárt tett ki. Ennek 80 százalékát a hitelek kamatai teszik ki. A kormány és a Pénzügyminisztérium nehéz helyzetben van. Továbbra is muszáj eladósítaniuk az országot, ugyanakkor ha ezt megteszik, akkor az bumerángként visszavág – fogalmazott Tabaković.

Az SZNB eredménymérlege a következőképpen alakult az elmúlt négy évben: