2024. április 26., péntek

Jövő vasárnap nemzeti tanácsi választások

Az október 26-ai magyar nemzeti tanácsi választásokon négy lista méretteti meg magát, ezek a listaátadás sorrendjében a következők: A 35 jelöltes Magyar Összefogás, a szintén 35 jelöltes VMDK – Csonka Áron, a Másként magyarságunkért–Fodor László-lista, amelyen 22 név szerepel, és a Magyar Liga–Új Magyar Alternatíva–Vass Tibor-lista 25 jelölttel. A listavezetők elektronikus levélben fejtették ki lapunknak elképzeléseiket, terveiket.

NEMZETI ELKÖTELEZETTSÉG

A Magyar Összefogás (MÖ) programjának középpontjában a vajdasági magyar közösség egésze áll, különböző szakmai, területi, földrajzi lehetőségeinek, elképzeléseinek összességével – emelte ki Hajnal Jenő listavezető, majd azt is elmondta, hogy azért vállalta Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének felkérésére, hogy listavezető legyen, mert ez áll gondolkodásuk fókuszában.

– Minden program csak akkor jó, ha valós ismereten alapul, és ennek kapcsán nemcsak a tényekre gondolok, hanem a közösség mentalitására, elképzeléseire, gondjaira, vagyis mindarra, ami egy nemzet tagjait az egyénekből a közösség szintjére emeli. A MÖ programjába belekerült mindaz, amit az elmúlt évtizedekben tapasztaltam a vajdasági magyar közösség életében. Bízom abban, hogy együttműködő, konstruktív tagja vagyok a közösségemnek, és ez a Magyar Összefogás programjának is meghatározó attitűdje. Ugyanakkor nem hiszek az elvtelen kompromisszumokban. Szerintem a nemzetet csakis nemzeti elkötelezettséggel lehet szolgálni. Ez áll a programunk fókuszában, a vajdasági magyar közösség, amely száz év kisebbségi sors után is megtartotta magyar méltóságát. Ezt kívánom szolgálni, olyan tartalmak fejlesztésével, amelyek kitárják a kapukat a most máshol továbbtanulók, máshol munkát keresők visszatérése előtt is – fejtette ki Hajnal.

Kiderült, hogy a MÖ az új összetételű MNT munkájában a tartalmi fejlesztésekre és az innovációra helyezné a hangsúlyt. Hajnal meglátása szerint az oktatásban a következő módon kellene megvalósítani a megújulást és az átalakulást: a magyar anyanyelvű pedagógusok szakmai munkájának megbecsülésével, a tudásmegosztás csatornáinak létrehozásával (példának okáért mentálhigiénés képzéssel), a szakemberek és pedagógusok által birtokolt tudás nyilvántartásával és megosztásával, a középiskolai kollégiumi hálózattal, a szakmailag fejlődni vágyó középiskolások részére közösségi tér kialakításával, a diáksegélyező egyesületek hagyományos jótékonysági tevékenységének felelevenítésével, az Európa Kollégium átadása után a felsőoktatási szakkollégiumi rendszer működtetésével és egy multidiszciplináris kutatóműhely létrehozásával.

A kultúra vonatkozásában elmondta, hogy a tartalmi fejlesztéseket a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények erőteljesebb támogatásával, részarányos foglalkoztatással a kulturális intézményekben, a vajdasági magyar virtuális örökségmúzeum kialakításával, a vajdasági magyar hungarikumok és értéktár bemutatásával, idegenforgalmi hasznosításával segítenék.

A tájékoztatás területén a gyermek, ifjúsági és kisközösségi médiastratégia kibontását, a vajdasági magyar médiaház felépítését tartja prioritásnak, a hivatalos nyelvhasználat témájához kapcsolódóan pedig fontosnak tartja azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek a megteremtését, amelyek révén hatékonyabban alkalmazható a magyar nyelv és írás hivatalos használata a hatóságoknál.

A NEMZET GYARAPODÁSÁÉRT

Válaszolva a kérdésre, hogy mi jellemzi a VMDK – Csonka Áron-lista választási programját, Tari István listavezető lényegesnek tartotta kifejteni, hogy meglátása szerint a délvidéki magyarság a legutóbbi balkáni háborúk legnagyobb vesztese. A magyar közösség gazdaságilag ellehetetlenítve, a magánosításból és kártalanításból kimaradva, helyenként háborús bűnösnek nyilvánítva, a szórványosodás és az elöregedettség állapotában leledzik – fogalmazott, hozzátéve: „Vezetői folyamatosan elárulják. A szerb állam díszmagyarjai jelenleg azokkal együtt kormányoznak, akik mérhetetlen szenvedésözönt zúdítottak térségünkre. Ebben a leigázottságban csak arra tartunk igényt, amire a koszovói szerbek: területi autonómiára.”

– Magyar nemzettársainknak sokkal többet kellene visszakapniuk attól az államtól, melynek legjobb adófizetői. A minket megillető javakért harcolunk. A megszerzett javakat nem magunkra, klientúránk kiépítésére, hanem nemzetünk javára, szellemi gyarapodására fordítanánk. Az eddigi törekvésekkel szakítva: nem szeretnénk Szerbia világot megtévesztő magyar kirakatává válni. Küzdeni fogunk azért, hogy gyermekeinket megillesse a bölcsődétől az egyetemig tartó, anyanyelven történő oktatás. Minden gyermeknek joga van az anyanyelvű oktatásra, még akkor is, ha ő lesz osztálya egyetlen tanulója.

Művészeti életünket ki kell szabadítanunk a kegyeleti giccs, az eszelős dilettantizmus fojtogató öleléséből. A kampány szobrai helyett, a kampány előadásai helyett, jó művészettel létrehozott művek, színházi előadások, műalkotások stb., megszületését kell támogatnunk, pártpolitikai szempontokat mellőzve, mindig a minőségre ügyelve. Szakítanunk kell azzal a gyakorlattal, mely kialakult, magyar szellemű irodalmi műhelyt számol fel. Közvállalataink és közintézményeink dolgozói nemzeti összetételének tükröznie kell a lakosság nemzeti összetételét. Az sem a véletlen műve, hogy még mindig nincs magyar−szerb nagyszótár, hogy még mindig jelentéktelennek tartják nyelvhasználatunk ügyét, hogy még mindig nem alakult meg a Magyar Hivatalos-nyelvi Intézet. Véget kívánunk vetni választóink kiskorúsításának. A magyarországi adófizetők támogatását nem a délvidéki magyarság balkanizálására, hanem közösségteremtő erőink fölismerésére, működtetésére fogjuk fordítani – taglalta Tari terveiket, elképzeléseiket.

Azzal kapcsolatban, hogy miért döntöttek a listaállítás mellett, kifejtette abbéli véleményét, hogy az előző nemzeti tanácsi választás bűnben fogant. Mára az állam, ha körülményesen is, jobb irányba mozdult, bár a kampányra, a választás ellenőrzésére anyagiakat nem biztosít, folytatta, mondván: „Nem tudjuk, hogy a listán szereplő úgynevezett civileket és politizáló papokat kiknek a pénzén népszerűsítik? Mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy az MNT-nek mennyi a fizetett alkalmazottja, hogy Szabadkán a Magyar Ház kinek a tulajdona. Sok kérdésünk van, melyeket házon belül és a nyilvánosság előtt szeretnénk feltenni.”

A PÁRTBEFOLYÁS FELSZÁMOLÁSA

Fodor László, a Másként Magyarságunkért – Fodor László listavezetője kijelentette, hogy a listát előterjesztő választók csoportja és a listán szereplő egyének szerint az MNT munkáján keresztül egyenlő esélyt kell adni minden vajdasági magyar ember, intézmény és szervezet számára, tekintet nélkül párthovatartozására. Meg kell szüntetni a pártbefolyást, és ez a feladat áll programjuk fókuszában.

– Programunk sokban megegyezik a többi lista által bemutatott programmal, az oktatás, kultúra, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat terén hasonlóan értékeljük a problémákat. Az MNT által meghozott stratégiai dokumentumokba foglaltakkal nagyrészt egyetértünk, ám a megvalósítás módján változtatnánk. Meglátásunk szerint a megvalósítás során eddig nem a valódi értékek kerültek előtérbe, nem mindig azok a programok, projektumok kaptak támogatást, amelyek minőséget képviselnek, hanem a „megfelelő” ember által pártfogoltak. Nem mindig a rátermett, szakmai szempontból kivételes emberekre bízzuk intézményeink vezetését, ehelyett a párthovatartozás a legfontosabb kritérium – taglalta Fodor.

Az oktatás területén a vonatkozó stratégia mentén folytatnák a Vackor, a beiskolázási csomag és az iskolabusz-programot, ugyanakkor igazságosabbá tennék a felsőoktatási ösztöndíjak odaítélésének folyamatát, valamint küzdenének a szerb nyelv oktatásának megreformálásáért. A kultúra terén fontosnak tartják azoknak a forrásoknak a felkutatását, amelyek a közösség tárgyi kulturális örökségének megőrzését tennék lehetővé, a pénz elosztásakor pedig csakis az elvégzett munkát és annak minőségét értékelnék.

– A nyelvhasználat esetében áttörést kell elérni az állami szerveknél és az igazságügyben, a tájékoztatásnál pedig a cenzúramentes magyar sajtó megteremtése a cél. Nagyon fontos a népességfogyás megállítása, az ezzel kapcsolatos társadalmi hangulat megváltoztatása. Legsürgetőbb lenne az elvándorlás megállítása, és ez olyan hosszú távú intézkedéssorozatokkal érhető el, amelyek sajnos nem az MNT hatáskörébe tartoznak. Ennek ellenére a problémával mindenféleképpen foglalkozni kell. Mint már említettem, sürgető a vajdasági magyar sajtó szabaddá tétele, hiszen a médiának rendkívül jelentős szerepe van az emberek véleményének kialakításában a fontos társadalmi kérdésekről. Sajnos az országban eluralkodott az „egy párt, egy vezető, egy vélemény” nézet, amely nézetet a cenzúrázott sajtó is terjeszti. Ugyanez vonatkoztatható a vajdasági magyar sajtóra is. Hosszú távon az „egy párt, egy vezető, egy vélemény” nem sok jót hoz adott országnak, népnek, közösségnek, ezért vall nagyfokú rövidlátásra a sajtó szabadságának korlátozása. Véleményünk szerint ezen nagyon sürgősen változtatni kell. Azért is döntöttünk a listaállítás mellett, mert úgy véljük, az egyszólamúság sosem szült jó vért, meg kell adni a választás lehetőségét, ütköztetni kell a különböző véleményeket. Így érhető el a haladás, ami mindannyiunk célja – magyarázta Fodor.

A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN

Vass Tibor, a Magyar Liga–Új Magyar Alternatíva–Vass Tibor listavezetője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Magyar Liga (ML) értékeli a szerbiai kisebbségvédelmi rendszert, amely a vajdasági magyarságnak bizonyos fokú szabad döntéshozatalt ad egyes területeken. Az ML eddig is aktívan részt vett az MNT munkájában, és a jövőben is ezt tartja kötelességének. Munkájával és szavazataival az ML az elmúlt választási ciklusban támogatta a vajdasági magyarság számára előnyös határozatokat, viszont ellenezte a kifogásolható dolgokat, és rámutatott a mulasztásokra.

– Mulasztásként említeném az Ifjúsági Bizottság semmittevését, nem dolgozott, pedig egy ifjúsági stratégiára nagy igény van, hiszen falvainkból tömeges az elvándorlás. Szembesülnünk kell ezzel a problémával és megoldást találnunk rá. A ML nehezményezi az Európa Kollégium munkálatainak késését. Az urak, akik négy évvel ezelőtt a folyamatban lévő munkálatok előtt fényképezkedtek, olyan határidőket ígértek, amelyeket eddig nem tudtak teljesíteni. Az ML alapvető célja a következő összetételű MNT-ben, hogy a tanács minden tagja a vajdasági magyarság szolgálatában álljon, és ne a egy politikai párt kiszolgálója és a politikusok fegyvere legyen. Az MNT-ben ne legyen megosztás politikai párthovatartozás alapján. Egyesek összefogásról beszélnek, mégis elfogultak, és kizárják a más politikai hovatartozásúakat. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy megosztottak legyünk – fogalmazott Vass.

Az oktatás tekintetében az ML a pedagógusok támogatását, továbbképzését tartja fontosnak, a tájékoztatást illetően pedig a függetlenséget. Vass szerint a médiumok a politikum irányítása alatt állnak, és ez elfogadhatatlan. Az ML egyik sarkalatos célja az igazságosabb pénzelosztás, szerintük ez eddig párthovatartozás alapján történt. A pénz elosztása során nem lenne szabad megfeledkezni a szórványban élő magyarokról, hiszen ez őket is megilleti – mutatott rá Vass.

– Az ML eddig is utalt az MNT költségvetésének hiányosságaira, és a következő ciklusban is küzdenénk azért, hogy a költségvetés igazságosabb legyen. Az ML az MNT belső szervezetének átalakítását is indokoltnak tartja. A bizottságok nem voltak hatékonyak, sok volt a kültag, az üléseket – sok esetben a létszám miatt – elnapolták, így bizonyos esetekben a szavazás elektronikus úton történt. Természetesen ez megengedhetetlen, mert ha így folytatnánk, félő, hogy a pénz elosztása a jövőben már sms-ben történne. Az ML az új összetételű MNT-től elvárja a kisebbségvédelem továbbépítését. Célunk, hogy a túllépjünk a politikán és a vajdasági magyarság szolgálatában álljunk. Az ML minden olyan ajánlatot, beterjesztést támogatni tervez, amely előrelépést jelképez, függetlenül attól, hogy ki az ötletgazda. Mi kitartóan partnerek leszünk ebben a nehéz folyamatban. Ezért is kérjük a vajdasági magyar választópolgárok bizalmát – foglalta össze Vass.