A vásárlóerőt tekintve Szerbia a négy legszegényebb európai ország közé tartozik, viszont ugyanazok a termékek Szerbiában átlagosan 18,5 százalékkal drágábbak, mivel a kereskedőknek muszáj kifizetniük az állam által kirótt adókat – közölte tegnap az Üzletvitel-támogatási Hálózat. A reformok többéves halogatása arra kényszeríti a kereskedőket, hogy a bürokratikus előírásoknak eleget téve haszonkulcsokat építsenek a termékek kiskereskedelmi árába. A szerbiai fogyasztók 12 termékcsoportnál – ezekhez tartoznak az alapvető élelmiszerek, a ruhanemű és a háztartási gépek – évente 420 millió euróval fizetnek többet, mint a szlovákiai, a csehországi, az ausztriai, a lengyelországi, a magyarországi vagy a romániai fogyasztó. A feldolgozott hús és hústermékek, a tévék, a számítógép-felszerelések Szerbiában kétszer annyiba kerülnek, mint a fent említett országokban.
A szerbiai vásárlók a bürokrata államapparátus áldozatai, egy csomó felesleges díjat fizettetnek meg velük, így a kereskedők kénytelenek magasabb árakat szabni. Ha a kereskedelmi, turisztikai és telekommunikációs minisztérium elvégezné a kereskedelemre és importra vonatkozó előírások reformját, növekedne a vásárlóerő és csökkenne egyes termékek ára. Ezáltal segítséget nyújthatna a legszegényebb polgári rétegnek és lehetővé tenné az áruforgalom növekedését – olvasható az Üzletvitel-támogatási Hálózat közleményében.
A régióban Szerbiában a legkedvezőtlenebbek a kereskedelemre és behozatalra vonatkozó előírások. Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró jelentős mértékben megreformálta az egykori Jugoszláviától megörökölt szabályzatokat, miközben Szerbia nemhogy csökkentette, inkább növelte az előírások számát.
