Előbb soha nem látott hatalmas tömeg tüntetett New Yorkban a klímaváltozás miatt, majd nem sokkal utána rekordszámú magas rangú állami vezető találkozott az amerikai nagyvárosban, hogy az ENSZ-ben a probléma megoldásáról egyeztessen. Bő két hete azért vonultak százezrek New Yorkban az utcára, hogy hatékonyabb intézkedéseket követeljenek a világszervezettől a klímaváltozás elleni küzdelemben.
(Léphaft Pál karikatúrája)
A demonstráció lecsendesedése után következett az ENSZ-klímacsúcs. A New-York-i összejövetel fő célja az volt, hogy előkészítse a 2015 végén Párizsban aláírandó új, globális egyezményt, amely a Föld pusztulásával is fenyegető károsanyag-kibocsátást korlátozná.
A szakértők bolygónk felmelegedéséért és a klímaváltozás felgyorsulásáért az üvegházhatást tetszik felelőssé. Az üvegházhatás kiváltotta légköri felmelegedést jórészt a káros gázok kibocsátása okozza. A múltban a kormányok megpróbáltak megegyezni a romlást okozó káros anyagok csökkentéséről, de igyekezetük nem járt sikerrel. Az eddigi lépések a károsanyag-kibocsátás mérsékelésére nem voltak hatékonyak.
A kutatók ezért folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, ezért mindenképp csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. Szerintük a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet két foknál többel, különben elolvadnak a gleccserek és a sarki jégtakarók, a megmaradó szárazföld pedig jórészt sivataggá válik. Ha a jelenlegi tendenciák folyatódnak, már tíz éven belül elérjük a kétfokos növekedést, az évszázad végére pedig 4-5 fokos emelkedésre számíthatunk. Ennek végzetes következményei lehetnek.
A Földön korábban is akadt példa az éghajlat radikális változására: az időnkénti felmelegedésre, és a rendkívüli lehülésre (jégkorszakra) is. Az eddigi változásokat azonban nem az emberi tevékenység nyomán keletkező üvegházhatású gázok túlzott kibocsátása okozta. Ez ellen egyre szélesebb körű nemzetközi összefogás bontakozik ki.
Az ENSZ és a világ megannyi országa jelenleg gőzerővel dolgozik az új és átfogó klímaszerződés előkészítésén, illetve annak elfogadtatásán. Az új megállapodás az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvet váltaná fel, és – elődjével szemben – valódi változást hozhat.
Az akkori legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok azóta sem iktatta törvénybe a megállapodást, de több nagy szennyező sem igazán tartotta be. A Fehér Ház ráadásul 2004-ig még azt is tagadta, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok okoznák a klímaváltozást. Azóta az USA-ban sok minden megváltozott. Barack Obama elnök jelezte, hogy hazája 2030-ig 30%-kal csökkentené az erőművek szén-dioxid kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímaváltozás megállítása.
Kína mint a világ másik legnagyobb szennyezője, egészen a közelmúltig hanyagolta a témát. A tény, hogy az ország is egyre inkább bajba kerül (a világ húsz legszennyezettebb régiójából tizenhat Kínában található), végre Pekinget is határozott lépésekre sarkallta. Az elmúlt években több környezetvédelmi intézkedést is bevezetett. A New-York-i ENSZ-klímacsúcson Csang Kao-li miniszterelnök-helyettes pedig közölte: Kína azt tervezi, hogy 2020-ig a bruttó hazai össztermék (GDP) 45%-áig csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Bejelentése azért figyelemre méltó, mert kínai vezető először tett határozott ígéretet arra, hogy Peking igyekszik mérsékelni a klímaváltozás hatásait.
Ennek végső ideje, hiszen a kutatók már a vészharangot kongatják. A klímaváltozás tényének és következményeinek igazolására legutóbb májusban két új, egyértelmű bizonyítékot mutatattak be amerikai szakemberek. Eric Rignot, a Kalifornia Egyetem (Irvine) tudósa és Ian Joughin a Washington Egyetemről (Seattle) külön tanulmányban igazolták, hogy visszafordíthatatlanná vált a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részeinek olvadása. A tízszer nagyobb keleti részre ugyancsak ez a veszély leselkedik. Évtizedekig tartó kutatásaik és elemzéseik alapján bizonyítottnak látják, hogy a csaknem 2,2 millió köbkilométeres nyugati jégtömbök olvadása gyorsul, és már megállíthatatlan. (Becslések szerint az Antarktiszon huszonötmillió köbkilométernyi jég van.). Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a gleccserek az óceánba zuhanva elolvadnak, s emiatt legalább egy méterrel megemelkedik a tengerszint. A sarkvidéki jégtakaró olvadása már jelenleg is nagyban hozzájárul a tengerek, óceánok szintjének globális emelkedéséhez.
Az évek óta tartó és még hosszú ideig elhúzódó fölmelegedés hatására a Föld hatalmas átalakulás előtt áll. Sok szakértő attól tart, hogy a folyamat végére elolvadhat a teljes jégtakaró a sarkvidékeken. Ha ez bekövetkezne, akár hatvan méterrel megemelkedhetne az óceánok vízszintje. Emiatt hatalmas területek kerülnének víz alá világszerte, vagyis tengerparti települések, országrészek, sőt egész országok, különösen szigetországok tűnnének el.
A veszélyre figyelmeztető szervezetek és államok abban reménykednek, hogy jövőre Párizsban a kormányok többsége aláírja az éghajlat védelméről szól együttműködési szándéknyilatkozatot. Igaz, az majd csak 2020-ban lép életbe, azaz akkortól lesz érvényes a dokumentumban előírt üvegházgáz csökkentése is. Ez a nyilatkozat váltaná fel a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére kötelezi az azt aláíró államokat. A baj ezzel „csupán” az, hogy a legnagyobb szennyezők közé tartozó USA és Kína nem írta alá; nem vállalt kezességet azért, hogy csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
Az egyik legnagyobb globális segélyszervezet, az Oxfam talán éppen ezért állította, hogy a klímaváltozást nagyrészt a fejlett (gazdag) ipari államok okozzák, de felelőtlen viselkedésük következményeit, s a károk nagy részét a fejlődő (szegény) országok viselik. Szakértők egyetértenek abban, hogy ha a káros gázok kibocsátása nem csökken, a környezetkárosítás folytatódik. Ha pedig a Föld átlaghőmérséklete emiatt tovább emelkedik, az megrengetheti az egész bolygó egyensúlyát.
Mindez súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi katasztrófával végződhet, amit a leginkább veszélyeztetett népek úgy próbálnak meg elkerülni, hogy megindulnak biztonságosabb területek felé. A hatalmas migrációs hullám pedig óhatatlanul súlyos konfliktusokhoz és háborúkhoz vezet.
