A teljes ukrán–orosz határ átmeneti lezárását rendelte el csütörtökön Petro Porosenko elnök, aláírva az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) erről szóló határozatát. A már hatályba lépett döntés szerint a két ország közötti összes szárazföldi és tengeri átkelőn leáll a gyalogos- és járműforgalom.
Petro Porosenko csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján (Fotó: Beta/AP)
„Az ország biztonsági képességeinek növelése érdekében teendő halaszthatatlan intézkedésekről” szóló határozata azt is javasolja, hogy az ukrán kormány egyoldalúan jelölje ki az orosz–ukrán államhatárt. Rendeletében Porosenko utasította továbbá a kormányt: készítse el az ország katonai tömbön kívüli jogállásának megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokat, és azt sürgős indítványként terjessze a parlament elé. Az elnöki rendeletnek, akárcsak a védelmi tanács határozatának egy része, titkosított.
A nyilvánosságra hozott részek alapján a kormányt az államfő utasította arra, hogy dolgozza ki, majd nyújtsa be neki az Oroszországi Föderációval történő tárgyalások fő direktíváit, és tegyen javaslatokat a Moszkvával szembeni gazdasági és egyéb büntetőintézkedésekre. A kabinetnek tájékoztatnia kell az államfőt arról is, hogyan halad az ukrán gazdaság átállítása a „különleges időszakban” való működésre.
A dokumentum Ukrajna kapcsolatainak prioritásaként határozza meg az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal létrejött stratégiai partnerség erősítését, mégpedig az unióval kötött társulási megállapodás, a Washingtonnal 2008. december 19-én létrejött partnerségi szerződés, s az atlanti szövetséggel 1997. július 9-én kötött hasonló megállapodás, valamint annak 2009. augusztus 21-ei kiegészítése alapján. Porosenko csütörtökön Kijevben az ukrán bírók kongresszusát megnyitó beszédében kijelentette, hogy elképzelései szerint Ukrajna 2020-ban kérelmezni fogja felvételét az Európai Unióba.
Az államfő a Twitteren tett bejelentésében elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy előző nap – több hónap után először – egyetlen ukrán katona sem vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. Szerinte ez a valódi tűzszünet kezdete.
A tűzszünetről szeptember 5-én Minszkben született megállapodás Kijev, Moszkva, az EBESZ és a kelet-ukrajnai szeparatisták képviselői között. Két héttel később, a fehérorosz fővárosban tartott újabb találkozón a felek abban állapodtak meg, hogy a tűzszünet szavatolása érdekében 30 kilométer széles, nehézfegyverektől mentes övezetet hoznak létre a szembenálló felek között. Ez az övezet a jelenlegi „frontvonal” mentén húzódna Luhanszkot és Donyecket is magába foglalva. A tűzszünetet azonban Kijev szerint folyamatosan megsértik a szakadárok és a mellettük harcoló orosz egységek, ezzel védekezésre, azaz a támadások visszaverésére kényszerítik a kormányerőket.
Donyeck városvezetése csütörtökön azt jelentette, hogy a déli órákban kimondottan feszültté vált a helyzet: a megyeközpontban „mindenfelől” heves tüzérségi tűz robajai hallatszottak. Közben a térségben második napja orkán erejű szélvihar tombol, ami komoly károkat okozott a városban.
HAMAROSAN ÚJ PUTYIN–POROSENKO TALÁLKOZÓ
Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy három héten belül ismét találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Szavai szerint a találkozóra valamelyik európai országban kerül sor, nem kétoldalú, hanem többoldalú formában. Nem zárta ki ellenben, hogy ennek keretében négyszemközti konzultációra is sor kerülhet. Hozzátette, erről előzetesen már megszületett a megállapodás.
