2024. április 26., péntek

Fronthatás fojtogató szankciókkal

Több alma fogyasztására buzdítják Ausztriában és Lengyelországban is a lakosságot. A fejenkénti almaadag növelésének prózai okai vannak: az oroszok nem veszik a gyümölcsöt, és egyéb mezőgazdasági termékeket sem az uniós tagországoktól, továbbá néhány másik államtól. Ausztria, de főként Lengyelország viszont rengeteg almát exportált korábban Oroszországba, mely ország a nyugati szankciókra válaszul vezetett be augusztus elején importtilalmat az EU-tagállamok egyes termékeire.

(Léphaft Pál karikatúrája)

(Léphaft Pál karikatúrája)

Az Egyesült Államok és az EU összehangolt gazdasági büntetőintézkedésekkel próbálja rákényszeríteni Oroszországot, hogy hagyjon fel az ukrán válságban alkalmazott politikájával, valamint a szomszédságában elterülő ország területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának veszélyeztetésével. Az eddig bevezetett szankciók az orosz politikai elit több tagját, a pénzügyi- és energiaszektort, valamint a hadiipart is érintik. Az EU legutóbbi – minden korábbinál átfogóbb, egész gazdasági ágazatokat érintő – büntetőintézkedései augusztus 1-jén, majd szeptember 12-én léptek hatályba.

Brüsszel ugyanakkor jelezte: szeptember végén megvizsgálja, miként valósul meg a tűzszünet, és kedvező változások esetén módosíthatja, felfüggesztheti, vagy el is törölheti a korlátozásokat. Oroszország nem változtatott Ukrajna-politikáján, amely miatt a Nyugat összefogott ellene. A szankciókat barátságtalan lépésnek tekinti, és ellenlépésekkel válaszolt: teljes importtilalmat vezetett be az Egyesült Álalmokból, az EU-tagállamokból, valamint az Ausztráliából, Kanadából és (a nem uniós tag) Norvégiából érkező mezőgazdasági termékekre. Ez azt jelenti, hogy 2015. augusztus elejéig ezekből az országokból nem enged be baromfi-, marha- és sertéshúst, halat, tejet, tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt.

A kölcsönös keménykedés és viszálykodás kereskedelmi háborúhoz vezetett a két fél között.

Moszkva közben azt hangoztatja, hogy felfejleszti saját mezőgazdasági termelését, és más országoktól is igyekszik majd beszerezni a hiányzó árucikkeket. Argentína, Brazília, Chile, Marokkó, Törökország és Új-Zéland tartoznak a mezőgazdasági termékek legesélyesebb leendő beszállítói közé, de Svájc, Izland, Liechtenstein, vagy épp az uniós Dániához kötődő Feröer-szigetek sem kerültek fel az orosz ellenembargóval sújtott országok közé. Így ezek az európai területek, illetve a világ több másik állama is eséllyel szállíthat majd az orosz piacra.

Az oroszok arra számítanak, hogy a szankciók Európának okoznak nagyobb veszteséget, nyugati elemzők viszont épp a fordítottját állítják. Szerintük Oroszország jár rosszabbul, sőt Putyin elnök hatalma is meginoghat. Ennek jelenleg semmi jele. Arra viszont annál több a bizonyíték, hogy mindkét félnek egyre nagyobb problémát okoznak a büntetőintézkedések.

Mindazonáltal az orosz vezetés azzal nyugtatja a lakosságot, hogy szeptember végéig biztosított az eddigi élelmiszerellátás színvonala. Moszkva utána sem tart ellátási gondoktól, mert már megkezdődött az új partnerek kiválasztása, amelyek felváltanák az eddigi (nyugati) beszállítókat, s biztosítanák a folyamatos utánpótlást.

Az EU-tagok külügyminiszterei nemrég arra kérték a harmadik (vagyis a szankciókat nem alkalmazó) országokat, hogy a Moszkva által tiltott uniós élelmiszerek helyett ne szállítsanak a sajátjukból Oroszországba. Erre nem minden megszólított hajlandó.

A nyugati országok mezőgazdasági termékeire kirótt importtilalom miatt Oroszországban egyelőre nincs élelmiszerhiány. Az üzletekből azonban lassan kezdenek eltűnni a megszokott márkák. A helyükre új, de teljesen ismeretlen cégek termékei kerülnek, amelyek ráadásul sok esetben drágábbak is az eddigieknél.

Az áremelkedés mellett a gondokat jelzi az is, hogy itt-ott már üres polcok is éktelenkednek egy-egy boltban. Emiatt sok (idősebb) vásárló a közelmúlt visszatérésétől fél, vagyis attól a korszaktól, amikor a kommunista Szovjetunióban a polcok többsége üresen tátongott, és sok alapvető élelmiszercikkért is sorba kellett állni.

Az orosz fővárosban egyelőre az élelmiszerek drágulása okoz gondot a vásárlóknak. Moszkva azonban szerencsés helyzetben van: az áremelkedés nem olyan veszélyes, mint a távoli vidékeken, így például az isten háta mögötti Szahalin-szigeteken, ahol a – korábban legolcsóbbnak számító – csirkehús már csaknem a korábbi duplájára drágult.

Bár a boltok polcai még korántsem idézik a szovjet időket, az orosz illetékesek nyilatkozatai annál inkább a kommunista hatóságok retorikájára emlékeztetnek. Ők most is azt ígérik, hogy figyelemmel kísérik az élelmiszerárakat, és megakadályozzák a termékek nagyarányú drágítását. A nyerészkedőket és feketézőket pedig hatalmas pénzbüntetésekkel és felelősségre vonással fenyegetik. Alighanem hiába, a csempészet máris egyre nagyobb méreteket ölt, és nagyon valószínű, hogy a – szintén a kommunista szovjet időkből jól ismert – feketepiaci spekuláció elhatalmasodik.

Több uniós cég közben azon dolgozik, hogy Svájcon, Liechtensteinen vagy Izlandon keresztül (helyi vállalkozások közreműködésével) szállítson az orosz piacra. Franz Fischler, az EU leköszönő mezőgazdasági biztosa ebben nem lát semmi kivetnivalót, még kevésbé törvénybeütköző elemet. Nemrég azt nyilatkozta, hogy a svájci, vagy akár a (nem EU-tag) balkáni országokban bejegyzett cégek vásárolhatnak uniós élelmiszert, és azt utána nyugodtan exportálhatják Oroszországba. Az is valószínűnek tűnik, hogy megélénkül az EU-államok kereskedelme Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal is, amelyek vámuniót alkotnak Oroszországgal.

Az uniós agrártermelőket azonban kevésbé vigasztalja annak a lehetősége, hogy egyszer majd kiskapuk is nyílhatnak az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók falán. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az uniós mezőgazdasági termékekre elrendelt orosz embargó nagyon fájdalmas lesz. Az EU tavaly csaknem 12 milliárd euró értékben, az USA „csak” 1,3 milliárd dollár (982 millió euró) értékben exportált élelmiszereket Oroszországba. A 125 millió euró kárpótlás, amelyet Brüsszel nyújtana az európai gyümölcs- és zöldségtermesztőknek, ehhez képest elenyésző.

Az ukrajnai válság miatti adok-kapok azonban az egész EU gazdaságát is megtépázza. Rövid távon egész biztosan.