Ellenzéki győzelem várható a svédországi parlamenti választáson. Ha a közvélemény-kutatások beigazolódnak, a tegnapi voksolást – melynek eredményeit lapzártánk után ismertetik – a szociáldemokratákat, a zöldeket és a Baloldali Pártot tömörítő ellenzéki szövetség nyerheti.
A kisebbségi jobbközép – liberális-konzervatív koalíciós – kormány pártjainak nem kell súlyos vereségtől tartaniuk, de a hatalomnak valószínűleg búcsút inthetnek. A négypárti kormány – élén a konzervatív Mérséklet Párthoz tartozó Fredrik Reinfeldt miniszterelnökkel – 2006 óta irányítja Svédországot. A jelenlegi már a második megbízatási ideje.
A felmérések szerint a kormánykoalíció csak néhány százalékkal marad le az ellenzéki szociáldemokraták vezette választási tömbtől. Bár a hátrány csekély, a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a nyolcéves Reinfeldt-korszak után a svédek változást akarnak.
Ha valóban érvényesül a papírforma, a 49 éves Reinfeldtnek akkor sem kell szégyenkeznie. Nyolc éve ugyanis hatalmas bravúrt hajtott végre négypárti szövetségével: az akkori választás megnyerésével csaknem hetvenéves szociáldemokrata kormányzásnak vetett véget.
Hivatali ideje alatt több merész vállalkozásba kezdett: átalakította például a szociális rendszert, ami főleg a kiadások (elsősorban a segélyek) csökkentéséből, és abból állt, hogy tömegeket irányítottak vissza a munkaerőpiacra. A népszerűtlen intézkedések igazolására a globális pénzügyi-gazdasági válság még kapóra is jött neki.
A krízist a 9,7 millió lakosú Svédország végül nagyobb megrázkódtatások nélkül megúszta. Gazdasága növekszik, bár a munkanélküliség nyolc százalék, ami helyi mércével mérve elég magas. Különösen a fiatalok körében okoz gondot.
A szociáldemokraták köré tömörülő ellenzéki pártkoalíció győzelmét nem lehet borítékolni, de várhatóan ők örülhetnek a szavazatok összeszámlálása után. Még együtt sem számíthatnak azonban abszolút többségre, de kisebbségben is kormányozhatnak. Ez ellen alighanem a minimális politikai tapasztalattal rendelkező, hegesztő szakmával felvértezett Stefan Löfven (2012 óta) szociáldemokrata vezetőnek, kormányfőjelöltnek sem lenne kifogása.
Sokkal nagyobb talány a szélsőjobboldali, bevándorlás- és EU-ellenes, populista Svéd Demokraták tíz százalék körüli támogatottsága. A párt biztos bejut a parlamentbe, vagyis megszerzi a voksok legalább négy százalékát, ami történelmi siker lehet a számára. Ha pedig besöpri a voksok tíz százalékát, a harmadik legjelentősebb parlamenti erő válhat belőle.
Noha a lakosság egy része támogatja, a pártok közül egy sem akar vele együttműködni. Lehet, hogy azért, mert a gyökerei az újnáci-szkinhed mozgalmakig nyúlnak vissza. A Svéd Demokraták ugyan próbálnak szabadulni a múltjuktól, de azt nem tudják letagadni. Pedig igyekeznek, évek óta már elsősorban az uniót és a bevándorlókat ostorozzák.
