A Köztársasági Statisztikai Intézet felmérése alapján a szegénység hazánkban a lakosság 24,6 százalékát veszélyezteti. Ez az adat egyben azt is jelzi, hogy Európában Szerbiában a legrosszabb a helyzet ezen a téren, az index hazánkban magasabb a túladósodott Görögország adatánál is, ahol a polgárok 23,1 százalékát fenyegeti közvetlenül a szegénység. Romániában 22,6, Spanyolországban 22,2, Bulgáriában pedig 21,2 százalékban áll fenn az imént említett veszély.
Hazánkban minden negyedik polgár a szegénység peremén kénytelen élni, és ez annyit jelent, hogy nap mint nap 1,8 millióan néznek szembe a megélhetés nehézségeivel. Az adatok ismertetése során Tijana Čomić, a statisztikai intézet munkatársa kiemelte, hogy az említett adatok nemcsak a szegény sorsa jutott polgárok számát foglalják magukba, hanem azokét is, akiket fenyeget egy ilyen nemkívánatos forgatókönyv. Legutóbb két évvel ezelőtt határozták meg, hogy mekkora jövedelem tekinthető a szegénység határának. Akkor egyszemélyes háztartás esetében a 13 680 dinárnál alacsonyabb jövedelem, háromtagú esetében 24 624 dinár, négytagú esetében pedig 28 728 dinár jelentette a szegénység határvonalát.
Žarko Šunderić, a szerb kormány szociális felzárkóztatással és a szegénység leküzdésével megbízott csoportjának vezetője arra emlékeztetett, hogy az országnak 2003 és 2009 között volt egy, a szegénység csökkentésére vonatkozó stratégiája, melyet sikerült is teljesíteni, így az említett időszak végére a felére csökkent a megélhetéssel küzdők száma. Mint hozzátette, az elért eredmények azonban nem voltak tartósak, mert csakhamar kezdetét vette a gazdasági világválság, amely ismét növelni kezdte a társadalom peremén tengődők számát. Arról számolt be, hogy a kormány most új terv, a foglalkoztatáspolitikai és szociálispolitikai reformok programjának kidolgozásán tevékenykedik. Az év végére készül el, majd átadják a dokumentumot Brüsszelnek felülvizsgálásra. Az uniós elemzés után Šunderić szerint már jövőre alkalmazni kezdik az említett új stratégia reformjait. Meggyőződésének adott hangot, hogy e program az előzőnél hatékonyabb lesz, hiszen a jelenleginek a teljesítését az Európai Bizottság is felügyeli majd.
A hazai felméréseken kívül nemzetközi kimutatások is bizonyítják, hogy országunkban mennyire riasztó a helyzet. A nemzetközi felmérések rendre még rosszabb adatokat közölnek Szerbiáról, többségük megállapítja, hogy az ország lakosságának mintegy fele küzd a megélhetéssel – jelentette ki dr. Nada Novaković, a Társadalomtudományok Intézetének tudományos munkatársa. Számos országban szociális kártyák kidolgozásával próbálnak segíteni a helyzeten, véleménye szerint azonban erre sincs lehetőség Szerbiában. Mint fogalmazott, nincs olyan állami szerv, amelyet meg lehetne bízni ennek az 1,8 millió polgárnak az összeírásával, emellett az államnak nincsenek olyan intézményei, mechanizmusai, de pénze sem, hogy szavatolhassa e személyek vagyoni helyzetének részletes adatbázisba történő bevitelét. További probléma, hogy mindehhez kellő politikai szándék sincsen – tette hozzá. Ha el is jutna az ország e kártyák kidolgozásához, akkor is csak a leginkább rászorulók számíthatnának valamiféle segítségre – állapította meg Novaković.
Júliusban Szerbiában 1,12 milliárd dinárt fizetett ki az állam szociális segély címén 267 949 polgárnak. A segély alapösszege 7704 dinárt tett ki, kivételes havi segélyt – 13 228 dinár értékben – összesen 446 személy kapott. A gyermekpótlék több mint egymilliárd dinárjába került az országnak, 204 755 családnak folyósítják. A rendes pótlék 2 593, a magasabb pótlék pedig 3 371 dinárt tesz ki. A család összbevétele nem haladhatja meg a 8051 dinárt fejenként – ez a feltétele a pótlék jóváhagyásának. Szerbiában az ingyenes népkonyhák szolgáltatásait 35 500 személy igényli, közülük 11 800 gyermek.
