Miután eredménytelenül zárult a tartományi mezőgazdasági titkárság képviselőinek és Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszternek a hétfői tárgyalása az Egyesült Arab Emírségekből való Al Rawafed vállalattal kötött megállapodásról, tegnap Branislav Bugarski megbízott tartományi mezőgazdasági titkár ismét fogadta a kúlai és a palánkai termelők egy csoportját. A zárt ajtók mögött megtartott tárgyaláson két döntés született.
– Az egyik értelmében követeljük az Egyesült Arab Emírségekből való Al Rawafed vállalattal kötött államközi szerződés módosítását, azaz az állami tulajdonban levő termőföldek eladásáról és bérbeadásáról szóló tárgyalások megismétlését, hogy a vajdasági, történetesen helybeli termelők is azonos eséllyel indulhassanak a földek megszerzésekor. Ha megesne, hogy az arab beruházó az árverésen nagyobb összeget kínálna fel, ami szerintem elképzelhetetlen, akkor legalább mondhatjuk, hogy a piaci versengés győzteseként jutottak a szóban forgó szántóhoz – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Branislav Bugarski. Hozzátette: talán ennél is fontosabb az, hogy a helyi mezőgazdasági termelőknek esélyt adunk, és az állami földek ezután is a helybeliek és a falu fejlődését szolgálják.
A másik döntésünk – mondja a megbízott titkár –, hogy a jövő hétre tervezett újvidéki megbeszélésre meghívjuk a mezőgazdasági miniszter képviselőit is, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk, és bizonyítsuk, a szóban forgó birtokok bérleti díja nem csupán 250 euró, mint amennyit az arabok fizetnek majd, mert eddig a helybeliek hektáronként az akár 70 000 dinárt is megadták értük az árverésen. Ezt dokumentumokkal igazolható.
A sziváci Radomir Božić termelő elmondta, csupán azt követelik, hogy a községhez tartozó két birtok, a sziváci Bačka és a wekerlefalvi (Nova Gajdobra-i) Jadran (amely az állam bábáskodásával az arab Al Rawafed agrárvállalat tulajdonába kerül) állami tulajdonban levő termőföldjeinek bérlésekor ugyanazokkal a feltételekkel indulhasson. Vagy a helyi termelők élvezhessék azokat a kedvezményeket, amelyeket az arabok élveznek, és harminc évre bérelhessék a termőföldet, és befektethessenek az öntözőrendszer kiépítésébe, vagy az arabok számára is csupán három évre szóljon a bérleti szerződés, mint a helyi licitálók számára, és ők se ruházhassanak be az öntözőrendszerbe! – mondta Božić.
Az állami termőföldek elvesztése komoly anyagi hátrányt jelent az eddigi bérlőknek, akik gépvásárlás és földbérlés miatt az utóbbi években eladósodtak.
– Azoktól a gépektől, melyeket lízingre vagy jelzálogra vettünk, bizonyára elbúcsúzhatunk, mert a hiteligényléskor számítottunk az állami földek bérléséből eredő haszonra. Szemünkre vetik, hogy az állami földek terhére adósodtunk el, de válaszunk az: meg voltunk győződve arról, hogy az állami földeket a helybeliek művelhetik majd, és nem számoltunk azzal, hogy azokat az állam vadidegeneknek engedi majd át – mondta Radomir Božić.
