Líbia: Az utolsó töltényig?

Szabó József

2014. augusztus 9., 19:12

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Tunézia nem bírta már a szomszédos Líbiából érkező menekültek rohamát, ezért lezárta előttük egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhelyét. A probléma ezzel nem oldódott meg: sokan továbbra is menekülnek Líbiából, és épp Tunéziába igyekeznek.

Amikor még szabad volt az út: líbiai nők és gyerekek az egyik tunéziai határátkelőhelyen (Fotó: Beta/AP)

Amikor még szabad volt az út: líbiai nők és gyerekek az egyik tunéziai határátkelőhelyen (Fotó: Beta/AP)

Számukat felbecsülni se lehet, de egyre többen kényszerülnek otthonuk elhagyására Líbiában, az ott dúló heves harcok miatt, amelyekre Moammer Kadhafi elnök-diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta nem volt példa. A kőolajban gazdag észak-afrikai ország emiatt az elmúlt három év legsúlyosabb válságát éli.

Az utóbbi hónapokban csak Tunéziába naponta átlag 5000-6000 líbiai érkezett, ami miatt a kis ország az ENSZ segítségét kérte a menekültáradat kezeléséhez.

Líbia több nagyvárosában az utóbbi időben uralkodott el ismét az erőszak: véres (utcai) csaták dúlnak sokfelé a rivális fegyveres csoportok között. A főváros, Tripoli ugyanolyan ádáz harcok helyszíne, mint megannyi másik település. Emiatt már több ország – közöttük Algéria, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia, és Törökország – bezárta líbiai nagykövetségét, állampolgárainak pedig azt tanácsolta, ne utazzanak a válságövezetbe. Az ENSZ és az Európai Unió szintén szünetelteti helyi képviseletének a munkáját.

Mindez arra utal, hogy kormányok és szervezetek sokasága valószínűtlennek tartja a kaotikus helyzet gyors rendezését a hatmillió lakosú Líbiában, ahol május óta különösen rossz a biztonsági helyzet. Az erőszak azután szabadult el ismét, hogy Bengáziban, vagyis az ország második legnagyobb városában vezető szerepet betöltő és a kormányerők egy részének támogatását is élvező Halifa Haftár nyugalmazott tábornok saját seregével hadjáratot indított a terjeszkedő szélsőséges iszlamista milíciák ellen. Az extábornok ugyanis megelégelte, hogy a gyenge (átmeneti) kormány képtelen rendet tenni.

Tripoli és Bengázi egyes részei azóta csatatérré változtak. Bengáziban egy iszlamista harci csoport épp a napokban foglalta el a hadsereg különleges erőinek főhadiszállását, sőt a város egy része is szélsőséges iszlamisták ellenőrzése alá került.

A biztonsági helyzet azonban nem májusban romlott meg, hanem 2011-ben, Kadhafi elkergetése után. A rendet az országban azóta sem sikerül helyreállítani; az államapparátus összeomlott, az ellenőrzést pedig különböző milíciák vették át Líbiában. Hadurak, helyi kiskirályok parancsolnak és irányítanak szinte mindenütt.

Amióta a diktatúra ellen fellázadó tömeg 2011-ben megbuktatta Kadhafi csaknem 42 évig működő rezsimjét, az országban teljes a zűrzavar, kaotikus állapotok uralkodnak. A központi kormány túl gyenge, ingatag, tétlen, alkalmatlan, és képtelen feladatai ellátására. A hadsereg szétzilálódott, a rendőrség használhatatlan. Az átmeneti kormány képtelen újjászervezni a két testületet, hiszen maga is a fennmaradásért küzd.

Az állam így nem is tud hatékonyan szembeszállni a száznál több rivális – iszlamista és világi – milíciával, törzsi csoporttal, és fegyveres bandával, amelyek összesen mintegy kétszázezer harcossal uralják az ország egy-egy térségét. A milíciák annak idején fontos szerepet játszottak a Kadhafi-rezsim megbuktatásában, de azóta egymás ellen fordultak.

A fegyveres csoport közül azonban egyik sem elég erős ahhoz, hogy megkaparintsa és megszilárdítsa a hatalmat. Bár néhány milícia a kormány oldalára állt, az még így is gyenge, nem tud felülkerekedni a bajokon. A központi hatalom ezért annak lehetőségét vizsgálja, hogy nemzetközi segítséget kér a nyugalom helyreállításához, és annak megteremtéséhez.

A belpolitikai bizonytalanság és a fegyveres összecsapások ugyanakkor komoly gazdasági károkat is okoztak az országnak. A kőolaj-kitermelés csökkenése miatt Líbia nemcsak politikai, de gazdasági válsággal is küszködik. A nyár elején a kitermelés napi 200 ezer hordóra esett vissza az egy évvel korábbi napi 1,4 millió hordóról. A líbiai kőolaj korábbi eladásából származó havi 4-5 milliárd dollár bevétel pedig idén júniusban már egymilliárd dollárra zsugorodott.

A lakosság retteg és csalódott az országban uralkodó káoszt megfékezni képtelen hatóságokban. Elégedetlenségét nemrég sajátos módon fejezte ki: a június végén tartott parlamenti választást a szavazók óriási többsége bojkottálta. Szakértők szerint a kiábrándítóan alacsony – mindössze 18 százalékos – részvételi arány egyértelműen annak a jele, hogy a líbiaiak nem hisznek a politikusaikban. És nyilván annak, hogy az egész politikai rendszer kezdetleges. Líbiában továbbra is a mintegy száz törzsé a meghatározó szerep az ország életének alakításában. Kadhafi kordában tudta tartani a törzseket. Ezért az 1960-as évek óta lényegében parlamenti választásokra sem volt szükség a diktátor uralkodása alatt.

A jelenleg garázdálkodó és mindenütt jelen levő fegyveres csoportok egy-egy térség lakosságához, vagy a helyi közösséghez hűségesek, vezetőik ugyanakkor eltérően ítélik meg az ország jövőjét. Sokan közülük azt szeretnék, ha a keleti területek elszakadnának az országtól, mások viszont ellenzik Líbia feldarabolását, ők az egység mellett kardoskodnak. Líbia keleti részében, Kireneika régióban a hadurak régóta önállósodtak, és tavaly ősszel önhatalmúlag már saját kormányt is alakítottak.

Líbia egészen 1951-ig három nagy térségből állt össze, lakossága ezért sosem volt egységes. Kadhafi elkergetése után azonnal felszínre is törtek az évtizedekig elfojtott feszültségek.

A diktátor megbuktatása óta Líbia már öt kormányfőt cserélt, kétszer tartott parlamenti választást. Ennek ellenére továbbra sincs megoldás a válságra, vajmi kevés az esély egy szilárd és erős állam megteremtésére. A törzsi, földrajzi alapon szerveződött és egymással rivalizáló milíciák egyre élesebb szembenállása miatt fennáll a veszélye annak, hogy Líbia a teljes káoszba süllyed. A kérdés az, hogy a helyi hatalom birtokosai, és a nemzetközi közösség megengedi-e ezt. Ha ugyanis minden így megy tovább, az országra elhúzódó és mély válság telepedhet, amiből az afganisztánihoz hasonló helyzet is kialakulhat.  


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége