Az őzhívás ideje a magányos cserkelést, az erdőzúgást kedvelők pirosbetűs karácsonya, amikor minden tudásunkat bevetve próbáljuk puskavégre kapni a rejtőzködő szellembakokat. Ilyenkor naponta többször is ellenőrizzük a postaládát, hátha ott van a rég várt meghívást magában rejtő boríték, vagy a vendégnek a meghívásunkra válaszoló levele. Igen, a vadászatra még ilyen régimódi úton, postafordultával illik meghívni valakit, és ha bennünket hívtak meg, akkor levélben – nem telefonon, nem e-mailben – illik válaszolni. Látszólag felesleges idő- és papírpocsékolásról van szó, de így írja elő a vadászillemtan, azt pedig minden igaz vadásznak illik betartania.
Akár fizető vendégvadászról, akár meghívottról van szó, fel kell készülnünk arra, hogy olyan emberekkel találkozunk, akiket addig nem, vagy csak felületesen ismertünk. Ezért az első benyomás határozza meg a jövendőbeli együttlétünket és vadászatunkat egyaránt. Ugyanez vonatkozik a vendégfogadásra, sőt a találkozáskor tett benyomás határozza meg, hogy visszatérő vendéggel gazdagodtunk, vagy többé nem látjuk az illetőt.
A találkozás helyétől függően megfelelő ruhában jelenjünk meg. Ehhez ugyan nem kell csokornyakkendő, de vérfoltos pantalló és sáros gumicsizma sem illik hozzá. Ha a vadászházban szállásoljuk el a vendéget, illik bemutatni neki a teljes személyzetet, a vezető vadásztól a szakácsig. Meg kell tudnunk, mit szabad ennie, innia. Nálunk szokás a vendég traktálása, itatása, de ez sokak számára kellemetlen és zavaró lehet, ezért ne támadjuk le a vendéget széles vendégszeretetünkkel. Mielőtt elkezdenénk a vadászatot, ajánlatos tájékoztatni a terepről, a vadról, illetve a vadászat feltételeiről, áráról... Ajánlatos megtudni mit és mekkora trófeájú vadat szeretne lőni. Ennek az elmulasztása – szívélyes búcsúzkodás helyett – parázs vitákat és sértődéseket eredményezhet. Tudjuk meg továbbá, hogyan szeretne vadászni, akarja-e saját autóját használni, szeret-e cserkelni, vagy inkább lovaskocsin barkácsolna. Mindenben járjunk a kedvébe, de előre ismertessük vele a helyi szabályokat és előírásokat.
A vadászat kezdetén mi érjünk előbb a megbeszélt helyre, ne várakoztassuk a vendéget. Ha a mi járművünket használjuk, az legyen tiszta, legalább belül, ha az időjárás miatt kívülről sáros is. Viseljünk tiszta vadászruhát. Minden vadászvezetőnek induláskor illik tájékoztatnia a vendéget arról, hová mennek, mire lőhetnek és milyen vadra számíthatnak. A vendégnek joga van válogatni, de a vezető az, aki engedélyezi a lövést, ő felel a vendég tetteiért. Célunk, hogy a vendég elejtse az áhított vadat, de közben ne érezze magát sem kihasználtnak, de azt se gondolhassa, hogy pénzéért bármit megtehet. Mi pedig elkerülhetjük a cseppet sem hízelgő jelzőket, amelyekkel illetnének bennünket, ha elmulasztanánk a felsoroltakat.
