Csütörtökön a parlament el fogja fogadni az új munkatörvényt, bármekkora nyomás is nehezedjen rá – jelentette ki a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője tegnap, hangsúlyozva mindazt, amit szombati sajtótájékoztatóján már a kormányfő is elmondott: javítja a befektetési légkört, rendet teremt a munkaerőpiacon. A kormány álláspontja az, hogy a munkatörvény a polgárok érdekeit szolgálja, a szakszervezetek ezzel ellentétben nagy tiltakozások szervezését helyezték kilátásba, merthogy szerintük a munkahelyek megszűnését, rabszolgasors bevezetését eredményezi a jogszabály. Miša Brkić gazdasági elemző támogatja a munkatörvény elfogadását, mert azt a bejelentett reformok egyik alappillérének tekinti. Lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az országnak korszerűbb törvényre van szüksége, mely rugalmasabb munkaerőpiacot teremt.
– A jelenlegi munkatörvény Szerbiát a régió országai között az utolsó helyre taszította, ami a munkaügyi előírások versenyképességét illeti. Horvátország, Montenegró és Macedónia is konkurenciaképesebb államok voltak mindeddig Szerbiánál. Elérkezett az utolsó pillanat ennek a törvénynek a módosítására, egy új jogszabály meghozására – értékelte az elemző.
Kiemelte, hogy nincs olyan hazai vagy külföldi munkáltató, amelyik nem a törvény módosítása mellett foglalt volna állást. A szakszervezetek elégedetlenségére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, a hazai szakszervezetek átaludták a tranzíció folyamatát és a gazdasági világválságot.
– Josip Broz és Edvard Kardelj szocialista önigazgatása alatt élnek továbbra is. Rendkívül meglepőnek tartom, hogy az elmúlt fél évtizedben, amikor több mint félmillióan veszítették el a munkahelyüket, a szakszervezetek egyáltalán nem tartották fontosnak, hogy reagáljanak. A két szakszervezeti központ ma az állam által foglalkoztatott személyek jogait védelmezi csupán, nem a magánszektor területén ténykedik. Azokat a munkahelyeket védik, amelyek a csőd szélére sodorták az országot – fejtette ki Brkić.
FENNTARTHATATLAN ELŐJOGOK
Az elemző elmondta: amennyiben nem történik meg a pénzügyi helyzet rendezése, a takarékossági intézkedések bevezetése, a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak a csökkentése, valóban csődbe megy az állam. A beterjesztett munkatörvény-javaslat semmivel sem rosszabb a volt Jugoszlávia utódállamainak munkatörvényeinél, magyarázta. Semmivel sem rosszabb az Európai Unió államainak, a világ modern gazdaságát képviselő országainak munkatörvényeinél sem, tette hozzá. Mint mondta, a rabszolgaságról szóló mesék is a szocialista önigazgatás nyelvezetét elevenítik meg.
– A szakszervezeteknek fel kell végre fogniuk: ma már nem létezik biztos munkahely. Ezt fel kellett fogniuk a munkaadóknak is. A gazdasági válság szele számos céget fújt le a piacról végérvényesen. Megszüntette az üzletelés biztonságát. Márpedig nem lehet elvárni azt, hogy biztos munkahelyeket szavatoljon az, aki nem rendelkezik biztos üzleti feltételekkel. Ki fizetné ki ezeket a munkásokat? A szakszervezetek? Itt tehát nem a dolgozók jogainak védelméről, hanem a szakszervezeti vezetők privilégiumainak és az állami szektor foglalkoztatottjainak védelméről van elsősorban szó – jelentette ki.
Ezek a privilégiumok a modern időkben fenntarthatatlanok, közölte, ezért minél előbb fel kell számolni valamennyit.
KÉT KIS LÉPÉS – EGY NAGY HELYETT
Lazar Krstić pénzügyminiszter lemondásával kapcsolatban Miša Brkić elmondta, hogy annak oka nem a reformokkal kapcsolatos nézeteltérés, hanem a pénzügyi rendszer konszolidálása kapcsán kialakult véleménykülönbség volt.
– Nem értett egyet a kormányfővel a megszorítások nagysága kapcsán. Kiszámolta, mennyi pénzt kellene az országnak megtakarítania a csőd elkerülése érdekében, s ezekkel a számításokkal a teljes szakma egyetértett. Húsz-huszonöt százalékos nyugdíjcsökkentést, tizenöt-húsz százalékos bércsökkentést javasolt a közszférában. Engem a miniszterelnök hozzáállása zavart össze, aki azt mondta, tisztában van a szakértői számításokkal, politikusként azonban mégsem engedheti meg a szükséges lefaragásokat. A miniszterelnök a választásokon teljesen világos és elsöprő támogatást kapott, hogy azt tegye, amit jónak lát. A kampány során fel is készítette a nyilvánosságot egy ilyen lépésre. Az én véleményem az, hogy az említett csökkentéseket probléma nélkül el lehetett volna fogadtatni a közvéleménnyel. A kormányfő azonban úgy ítélte meg, hogy nagy lett volna az elégedetlenség. Ez saját politikai döntése, mellyel magára vállalta a politikai felelősséget is – húzta alá Brkić.
Hozzátette, meglátása szerint a lefaragásokat most két lépésben hajtják majd végre az év végéig, annyi ugyanis bizonyos, hogy Krstić tervét a kormánynak, így vagy úgy, kötelezően meg kell valósítania, ez ugyanis az egyedüli lehetséges kiút a jelenlegi helyzetből.
