Rövidítik a honosítási és akkreditációs folyamatokat

A felsőoktatási törvénymódosítással szeretnék átláthatóbbá tenni az egyetemek munkáját

Miklós Hajnalka

2014. július 9., 14:51

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Újabb módosítás előtt áll a 2005-ben meghozott felsőoktatási törvény. Mint azt Milovan Šuvakovtól, az oktatásügyi miniszter tanácsadójától megtudtuk, ezúttal olyan módosításokat és kiegészítéseket irányoztak elő a törvényben, amelyek sürgős eljárást követeltek, ugyanakkor a törvénymódosítás középpontjában a külföldön megszerzett oklevelek honosítása áll. A módosított felsőoktatási törvényjavaslat július 16-áig van közvitán. Addig számos szakmai kerekasztal-beszélgetésre kerül még sor. Várhatóan ősszel már elfogadják a törvénymódosítást.

Milovan Šuvakov: Még egy hétig van közvitán a módosítási javaslat (Médiaközpont)

Milovan Šuvakov rámutatott, számos probléma felmerült, amelyek sürgős megoldást követeltek, ám csupán törvénymódosítás után tudják rendezni őket. Kiemelte, számos problémára találtak megoldást, de ez a törvénymódosítás sem ad minden felmerült kérdésre választ. Akadnak problémák, amelyeket éppen csak érint a módosítás, ám ezeknek a megoldásához más előírások, illetve törvények meghozatalára van szükség.

– A törvényjavaslat gyorsabb és hatékonyabb elbírálási rendszert irányoz elő egyebek mellett a külföldön szerzett felsőoktatási dokumentumok honosítására, az a cél ugyanis, hogy minél több külföldön tanult szakember nálunk állhasson munkába, pozitívan befolyásolva ezzel az állásbörzét. A törvényjavaslat szerint a külföldön szerzett diplomák honosítását, ha munkavállalásnál van rá szükség, az oktatásügyi minisztérium végzi majd a külföldi felsőoktatási dokumentumok honosításával foglalkozó nemzeti központ (ENIC/NARIC központ) révén. Erre 90 nap áll a rendelkezésére. Ugyanakkor ha a tanulmányok folytatásához kell a külföldi diploma honosítása, azt a meghatározott felsőoktatási intézmény végzi. Nekik ezt 60 nap alatt kell megtenniük, a dokumentumok átadása után – tudtuk meg az oktatásügyi miniszter tanácsadójától. – A törvényjavaslat a doktori disszertációk központi repozitóriumának létrehozására is kötelezi a felsőoktatási intézményeket. Ez olyan adatbázis, amit mind a négy állami univerzitásnak létre kell hoznia, illetve a magánegyetemekre is ugyanezek a kötelezettségek érvényesek. A törvény az állami és a magánegyetemek között csak az alapítók kilétében és az alapítás feltételeiben tesz különbséget.

A központi repozitórium létrehozásának szükségességére az elmúlt hetekben a politikusok doktori disszertációja körül felmerült plagizálási gyanú mutatott rá?

– Nem. Nem boszorkányüldözés a célunk. Egyes egyetemek már alkalmazzák is a nyilvános adatbázist, hiszen ez része az intézmény statútumának. Egyedül törvénybe szerettük volna foglalni és kötelezni erre az egyetemeket. Mégis újdonságnak számít, hogy a törvénymódosítási javaslat szerint minden (állami vagy magán-) egyetemi kar köteles a doktori disszertációkat a közvélemény számára elektronikus formában, illetve az intézmény könyvtárában nyomtatott formában elérhetővé tenni a disszertáció megvédését megelőzően legalább hét nappal. Az egyetemi karnak a doktori disszertációt el kell juttatnia az egyetem központi adatbázisába, az egyetemeknek pedig azt továbbítania kell az oktatási minisztériumhoz, így elkerüljük, hogy ugyanazt az értekezést más dátummal keltezzék. A távlati tervünk pedig az, hogy idővel csatlakozunk az európai repozitóriumhoz.

A felsőoktatási törvényjavaslat egyik célja a felsőoktatási intézmények munkájának átláthatóbbá tétele, mindenekelőtt a tandíjak meghatározását, illetve kifizetésüket illetően. A felsőoktatási intézmények kötelesek lesznek feltüntetni az intézmény pénzforrásait, valamint a tandíj meghatározásának elemeit.

A felsőoktatási törvényjavaslat szankciókat is előirányzott?

– Az új felsőoktatási módosítási törvényjavaslat büntetéseket is előirányoz. Már korábban 100 000-től 2 000 000 dinárig terjedő pénzbírságot jelöltek meg a törvényben, most pedig bővítettük a büntetéseket maguk után vonó szabálysértések sorát, így ha például a doktori disszertációt nem teszik közzé a megvédés előtt, vagy ha nem állítják fel az intézmények a digitális repozitóriumot, vagy nem őrzik ott a doktori disszertációkat, esetleg nem továbbítják a dokumentumok másolatát a minisztériumhoz, megbírságolhatják az intézményeket. Ezután büntetéssel számolhatnak az intézmények, ha nem tartják tiszteletben az irányító szerv megválasztásáról szóló rendeletet. Eddig ugyanis annak ellenére, hogy nem lehetnek azonos személyek több mandátumon át az intézmény irányító szervének tagjai, mégis volt erre példa az egyetemi karok működésében.

A módosítási javaslat megszigorította a felsőoktatási intézmények működéséhez szükséges engedélyek beszerzésének feltételeit. Az akkreditációval és a minőség-ellenőrzéssel megbízott bizottság az akkreditációs kérvény átvétele után köteles 15 hónap alatt végigvinni a szükséges folyamatokat az adott felsőoktatási intézményben, ha ennek nem tesz eleget, akkor a felsőoktatási nemzeti tanács feloszlathatja a bizottságot. Egyébként az akkreditációt csak a bizottság végezheti el, a nemzeti tanácstól megvontuk a másodfokú eljárások jogát.

Az akkreditáció a felsőfokú intézményben 5 évig érvényes, lejártával kérniük kell az intézményeknek a folyamatok újraindítását. Ha ennek a felsőoktatási intézmény nem tesz eleget, az oktatási minisztériumnak három napon belül ki kell adnia azt a végzést, amellyel megvonja az intézménytől a munkaengedélyt.

A munkaengedély megvonása után mi történik az egyetemi hallgatókkal?

– Az egyetemi karok akkreditációjának problémáját csupán érintettük, de ezt a kérdést részletesebb törvénnyel szabályozzuk majd. Személyes véleményem, hogy az akkreditációs rendszer alulteljesített. Új rendszerről van szó, amelyet csak néhány éve alkalmazunk, és túl sokat vártunk tőle. Egy újabb törvény vagy egy újabb módosítás kidolgozása vár ránk, amivel megoldhatjuk a részletesebb kidolgozást igénylő problémákat. A törvény arra az esetre tud megoldást, amikor a minisztérium megvonja a felsőoktatási intézménytől a munkaengedélyt. Egyébként az akkreditációs folyamatok során az intézmény banki letéttel szavatolja az egyetemi hallgatók tanulmányi költségeinek fedezését.

n Mely intézmények vettek részt a törvénymódosítási javaslat kidolgozásában?

– A törvénymódosítási javaslat kidolgozásában kikértük az országos oktatási tanács, a különböző szakértők véleményét. Figyelembe vettük az egyetemek és egyetemi hallgatók korábbi időszakban megtartott vitafórumainak tapasztalatait. A módosítási javaslat június 25-étől július 16-áig van közvitán, addig számos kerekasztal-beszélgetést és vitafórumot tartunk majd, hogy minél többen hozzászólhassanak a javaslatokhoz.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége