2024. április 26., péntek

Szerbia lehallgatására is engedélyt kapott az NSA

Ivica Dačić szerint az ügynökségek nem tudhatnak meg többet, mint amit a sajtótájékoztatókon is hallhatnak

Szerbia hivatalosan is szerepel azoknak az országoknak a listáján, amelyeket az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgathatott, írta kedden a Washington Post. A lista szerint az NSA 193 ország kommunikációjának lehallgatására kapott felhatalmazást. Az ügynökség csupán a Five Eyes (Öt Szem) nevű hírszerzési szövetséget alkotó országokat, az Egyesült Államokat, Kanadát, Nagy-Britanniát, Ausztráliát és Új-Zélandot nem hallgatta le. A lap szerint, annak ellenére, hogy a listán szereplő országok kommunikációját lehallgathatták, ez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó országok mindegyikét le is hallgatták.

A Blic napilap információi szerint az államvezetés belföldi beszélgetései védve vannak, a szerbiai biztonsági szolgálatok rendszerei zavarni tudják a külföldről igyekvő lehallgatást, de az államközi hívások problémát jelentenek, ugyanis az illetékesek nem rendelkeznek a külföldi hívások megvédésére szolgáló technológiával. Ilyen technológiával azok az országok sem rendelkeznek, amelyek óriási pénzt fektetnek be a biztonsági technológiába. A legjobb példa erre Angela Merkel német kancellár esete, akit most egy különleges, Németországban gyártott chipes telefonnal próbálnak megvédeni a további lehallgatásoktól. A piacon ugyan léteznek olyan mobiltelefonok, amelyek titkosítják a hívásokat, a szerbiai államvezetők azonban nem rendelkeznek ilyenekkel. A Snowden-botrány óta viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a titkosításokkal foglalkozó vállalatok a titkosított kommunikációkat megtartják maguknak, valamint egyes esetekben kiadják azokat a „nagyhatalmaknak”. Németország volt az első ország, aki emiatt saját titkosítási technológia létrehozásába kezdett, majd őt követte Oroszország is. Olyan rendszer kidolgozására törekednek, amelyek függetlenek lehetnek a kommunikációs berendezések és a mobiltelefonok gyártóitól. A napilap belügyminisztériumi forrása szerint a németországi projekt egyik szakembere tavaly Szerbiában járt. Hozzáteszi, hogy Szerbia a német rendszerhez hasonló titkosítás elkészítésén dolgozik, azonban még csak az adatok titkosításáig jutottak, a hang titkosításán még nem dolgoznak.

A Biztonsági-Információs Ügynökség (BIA) vezetői nem kívánták kommentálni az NSA-val kapcsolatos értesüléseket, valamint arra a kérdésre sem válaszoltak, miszerint tudnak-e arról, hogy az NSA 2010, vagyis a bizalmas információk begyűjtésének engedélyezése óta lehallgatja Szerbiát.

A napilapnak egyedül a Katonai Biztonsági Ügynökségben dolgozó, névtelen forrása nyilatkozott. Véleménye szerint Szerbia leginkább a radikális iszlamistákkal kapcsolatot tartó csoportok esetleges tevékenysége kapcsán érdekes az NSA számára, de az Oroszországgal folytatott párbeszéd miatt is érdeklődhet az amerikai ügynökség a szerb államvezetés után.

Ivica Dačić (Fotó: Tanjug)

– Ellenzem az NSA gyakorlatát, de nem tehetünk ellene semmit – mondta a szerb külügyminiszter (Fotó: Tanjug)

Ivica Dačić szerb külügyminiszter az NSA lehallgatásait rossz gyakorlatnak minősítette, ugyanis mint megjegyezte, bizalmatlanságot okozott egyes államok között, de Szerbiának nincs megfelelő hatalma, hogy ez ügyben bármit is meg tudjon változtatni.

– Ellenzem az NSA gyakorlatát, de nem tehetünk ellene semmit – mondta a külügyminiszter.

Szavai szerint nem volt meglepve, amikor Szerbiát meglátta a listán, ugyanis ha az ügynökség más országokat, így Németországot és Angela Merkel kancellárt is lehallgatta, akkor azt nyugodtan megtehette Szerbiával is.

– Ha minket próbálnak lehallgatni, akkor azt üzenem nekik, hogy nem kell iparkodniuk, ugyanis ugyanazt fogják csak hallani, amit a sajtótájékoztatókon is elmondunk. Minden kérdésre megkaphatják a választ ha megnézik a sajtótájékoztatót – mondta Dačić, majd hozzátette, hogy nemrégiben Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter is meglepődött, amikor a sajtótájékoztatón ugyanarról beszélt, mint a találkozón.

Végezetül megjegyezte, hogy a terrorizmus és a szélsőségesek elleni harc néha megsérti a polgári jogokat.