2024. április 26., péntek

Mesékre hangolva

Azoknak, akik adnak a formára, azoknak, akik szeretik tudni, hová induljanak, azoknak, akik szeretik a szépet és a meseszépet. Ezzel az ajánlóval igyekszik megszólítani látogatóit és olvasóit a Hét Határon Nemzetközi Meseprojekt reklámplakátja, mellyel a rendezvény szervezői – az Író Cimborák csoportosulás – jelzik, a társadalom, azon belül is az olvasóközönség mely részét tekintik célcsoportjuknak. A mesekedvelőket.

Simon Réka Zsuzsanna, erdélyi származású, Spanyolországban élő író álmodta és szervezte meg e projektumot, melybe 17 ország 37 illusztrátorát és több tucat magyar írót kért fel közös műhelymunkára. Az elkészült írások és rajzok napi frissítéssel olvashatók az Író Cimborák weboldalán, a szövegek fordításai pedig a Cuentos de Pukka oldalon. Hogy az elkészült anyag minél szélesebb érdeklődési körhöz eljusson, a szervezők különleges kiállítás keretében életre is keltették az anyagokat. A budapesti MÜSZI-ben, azaz a Művelődési Szintben június 11. és 22. között tekinthető meg az a sajátos installáció, melyben térbeli könyvvé állnak össze az alkotások, és mesebeli kalandparkká változik a kiállítóterem. A kiállítást kortárs szerzők fellépése, könyvvásár, családi programok teszik színessé.

E nemzetközi meseprojekt, és a köré szervezett kiállítás legfőképp amiatt figyelemre méltó, mert a kortárs gyermekirodalomban tevékenykedők önkezdeményezésének az eredménye mindez. Az Író Cimborák alkotókör azzal a céllal jött létre három évvel ezelőtt, hogy a magyar nyelvterületen alkotó, gyermekirodalommal foglalkozó magyar írókat összefogja, és közös platformon publikálási lehetőséget biztosítson nekik, nem elhanyagolandó kitétellel, hogy a csoportosulás tagjai havonta váltakozó műhelymunkák keretében járjanak körül egy-egy izgalmasnak, lényegesnek ítélt témát, jelenséget, s az alkotásokat bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé tegyék. Így született meg az Író Cimborák blog, ahol napi-kétnapi frissítéssel kortárs magyar mesék és versek olvashatók, kiegészülve hozzájuk készített illusztrációkkal. A kezdeményezéshez ugyanis csatlakozott az Illusztrátor Pajtások nevű, aktív képzőművészeket, illusztrátorokat tömörítő csoportosulás, melynek tagjai, a havi témákhoz kapcsolódva, alkotásaikkal részt vesznek a műhelymunkában.

E közös alkotói kezdeményezés napjaink magyar gyermekirodalmának legizgalmasabb jelensége, hiszen több tucat profi író és művész nyitott ezáltal az olvasó-, illetve a befogadóközönség felé, elérhető közelségbe hozva számukra a legfrissebb alkotásaikat.

Olvasó és szerző érdeke egyesül ezáltal, hiszen, figyelembe véve a szépen illusztrált, igényes gyermekkiadványok árát, az olvasó sokat spórol, ha a blogra kattintva térítésmentesen jut friss irodalomhoz, a szerzőknek pedig jó reklám ez a lehetőség, hiszen könyvtárak, kiadók, rendezvényszervezők tájékozódhatnak a legújabb irodalmi alakulásokról, a tagok tevékenységéről a webfelületen, s itt nézelődve a könyvalapú irodalmat kedvelők is ötletet meríthetnek, kinek a kötetét érdemes keresniük a könyvesboltok polcain.

A kezdeményezés másik célja az olvasóvá nevelés, melyet már kisgyerekkorban kell kezdeni, meg kell kedveltetni a gyerekekkel az irodalmat, a könyveket, irányt kell nekik mutatni, hogy ha majd ők kerülnek könyvválasztás elé, tudatosan tehessék ezt. Az irodalom megszerettetése a célja az Író Cimborák interaktív irodalmi találkozóinak, játékos irodalmi foglalkozásainak, könyvvásárainak, ahogy ennek a meseprojektum köré szervezett kiállításnak is. Ez az irodalmi csoportosulás, a táncházmozgalomhoz hasonlóan, gyermekirodalmi mozgalmat igyekszik kialakítani, melyhez lelkes alkotók és irodalombarátok csatlakozhatnak, terjesztve és népszerűsítve az írott szót.

Simon Réka Zsuzsanna kiemeli, hogy a projektum több földrész alkotóit sarkallta közös munkára, a különböző nyelvek és kultúrák izgalmas egymásra hatását eredményezve, s a kiállításon megtekinthető munkák ékes bizonyítékai annak, hogy az új felé való nyitás nem eredményezi szükségszerűen a magyar gyermekirodalmi hagyományok felhígulását, ellenkezőleg, a friss hatások felerősítik az autentikusság jelentőségét.

Az olvasás és a könyvek háttérbe szorulásának korában reménykeltő az Író Cimborák léte és kezdeményezése, hiszen ez a maroknyi művészember nemcsak műveli, hanem gerjeszti is az irodalmat, ott próbál magot vetni, ahol még remény van rá, hogy kihajt.