Vladimir Vučković, a Költségvetési Tanács tagja kijelentette, hogy az árvíz előtt is bizonytalan volt Szerbia GDP-növekedése, a természeti csapás miatt azonban biztosan recesszióba süllyed az ország.
– Az árvíz előtt is több mint 8 százalékot tett ki a költségvetési deficit. Ha a kormány radikális intézkedéseket hoz, akkor az év végére kielégítőek lehetnek a gazdasági mutatók. Nehéz felbecsülni, hogy mekkora kárt szenvedett az ország, és mennyit kellene megtakarítani a károk szanálására, de az eddig emlegetett 400 millió euróra biztos szükség lesz – mondta Vučković.
Miladin Kovačević, a Makroekonomske analize i trendovi (MAT) újságírója szerint az idén 1,5 százalékkal is csökkenhet a GDP.
– A GDP negatív irányú mozgására a kárt szenvedett mezőgazdasági és ipari termelés, valamint az energiaszektor van hatással. A mezőgazdasági termelés 10–18 százalékkal, az ipari termelés pedig 3 százalékkal is csökkenhet. Aggasztó, hogy 2014 első négy hónapjában 91,7 milliárd dináros deficitet könyveltek el, az előrejelzések szerint viszont a költségvetési hiány egész évre lett volna ennyi – fejtette ki Kovačević, majd hozzátette, hogy az adóról és járulékokról szóló törvénymódosítás megfelelő intézkedés, mert ennek köszönhetően sokkal több dolgozót be lehet jelenteni.
– Szerbiának nem elég a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyességet kötni, hanem az árvíz okozta hatalmas károkra való tekintettel kedvezményeket kellene kiharcolni a washingtoni székhelyű szervezettől. A kifizetetlen hitelek problémáját úgy lehetne orvosolni, ha létrehoznának egy intézetet, amely felvásárolná ezeket a hiteleket – mondta Kovačević.
Gordana Vukotić Cotič, a MAT másik újságírója elmondta, hogy évközi inflációnövekedéssel kell számolnunk, mivel az árvíz következtében emelkedni fog a mezőgazdasági termékek ára.
