Az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron magyar szakmai napot tartottak pénteken. A Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériuma, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat és a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésű konferenciáján a magyarországi és szerbiai kis- és középvállalkozók hasznos információkkal gazdagodhattak.
A tanácskozás résztvevői (Fotó: Dávid Csilla)
Csóré Róbert, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat újvidéki irodavezetője elmondta, hogy ez a konferencia kiváló lehetőséget nyújt a szerbiai és magyarországi vállalkozók számára kölcsönös információgyűjtésre, kapcsolatteremtésre és üzletkötésre.
– A vajdasági magyar és a magyarországi vállalkozóknak együtt kell működniük. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat azt a célt tűzte ki, hogy ha egy vajdasági vállalkozó Romániában, Szlovákiában vagy Kárpátalján keres üzleti kapcsolatokat, akkor a hálózatunk segít neki. Szeretnénk elérni azt, hogy a Kárpát-medence egységes régióként tudjon együttműködni. A hálózat igyekszik az uniós pénzforrások lehívásakor a vajdasági vállalkozókat hasznos információkkal ellátni. A megerősödött Kárpát-medencei üzleti kapcsolatokkal egy harmadik, közös piacra is ki tudnánk lépni. A szabadkai és újvidéki iroda után több vajdasági iroda megnyitását is tervezzük – nyilatkozta Kovács Sándor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatója.
Dr. Billo Kármen, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának főosztályvezető helyettese felhívta a figyelmet, hogy a térségben mezőgazdasági és gazdaság hasonló szerkezetű, viszont Magyarországon sokkal több vállalkozás működik, mint Szerbiában.
– A leszűkített régió tekintetében míg Bács-Kiskun megyében mintegy 80 ezer kis- és középvállalkozás működik, Vajdaságban még 30 ezret sem éri el a számuk. Magyarországon kb. 630 ezer aktív vállalkozás van, Szerbiában viszont 100 ezernél kevesebb. Óriási kihasználatlan potenciálok rejlenek az új vállalkozások létrehozása terén Szerbiában és Vajdaságban. A magyarországi gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban a kis- és középvállalkozások támogatására kb. 480 millió eurót fordítunk. E program keretében kiemelt feladatunk a piacokra való kijutás serkentése. Fontos megemlíteni, hogy Magyarország exportpartnerei közül Szerbia csak a 16. helyet foglalja el, a többi szomszédos ország közül Ausztria 2., Románia 3., Szlovákia pedig a 4. Még nagyon sokat kell fejleszteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokon – mutatott rá dr. Billo.
– A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar–Szerb Üzleti Tanács stratégiai partnerek. Ez év elején a kamarával egy együttműködési szerződést írtunk alá, ebben mi úgy szerepelünk, mint a Szerbiában befektető legnagyobb magyarországi cégek csoportosulása, és a tanács mint a kis- és középvállalkozások társasága. Azt kutatjuk hogyan lehetne közösen tovább erősíteni a meglevő üzleti pozíciókat, és új kapcsolatokat létrehozni Szerbiában. Ez a konferencia is lehetőség arra, hogy az itteni partnerekkel minél több megállapodás jöjjön létre. Vajdaság kitüntetett terepe ezeknek az üzleti kapcsolatoknak, és ez így is marad. A tartományt három oldalról az Európai Unió veszi körül, és ez olyan lehetőség, amelyet ki kell használni. A profit és új munkahelyek megteremtése a két fő célunk – mondta Varga Imre, a Magyar–Szerb Üzleti Tanács titkára.
Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, és annak ellenére, hogy az üzleti életben ennek hátrányai vannak, ugyanúgy előnyös is, csak ki kell használni. A harmadik piacokon való megjelenés, elsősorban Oroszországra gondolok, komoly előnyt jelenthet Szerbia számára – szögezte le Jójárt.
