A Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő ülésén egy nyolc törvényből álló igazságügyi törvénycsomag is napirenden van. Ezek között szerepel a büntetőeljárásról, a polgári eljárásról, a nem peres eljárásról és a végrehajtásról szóló törvények módosítási javaslatai, valamint a vagyonjogi jogvédőről, a büntetés végrehajtásról és az alternatív büntetés végrehajtásról szóló törvényjavaslatok.
Varga László: Szerbiában még 2014-ben is csak kevésbé tekinthetőek elterjedtnek az úgynevezett alternatív büntetések (Fotó: Ótos András)
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője jónak tartja, hogy a parlament már működésének a kezdetén ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik, hiszen az igazságügy az egyik legfontosabb kérdés az európai integráció folyamatában. Ezenkívül az igazságügy az egyik olyan probléma, amely befolyásolja az emberek mindennapi életét. Egy olyan kérdésről van szó, amelynek a megoldása nagy mértékben a kormánytól függ, fűzte hozzá Varga lapunknak nyilatkozva.
Ebben a témában a korábbi évekhez képest változást jelent a folyamatosság, értékelte a képviselő, majd magyarázatként elmondta: az eddigi kormányváltások során az történt, hogy az addigi igazságügyi reform koncepcióját újragondolták, újratervezték. Ennek az lett az eredménye, hogy 2000 óta folyamatosan zajlik az igazságügyi reform, de igazából nem sokat javult a helyzet, fejtette ki Varga.
A beterjesztett törvénycsomag szempontjából a legfontosabb a büntetések, illetve a büntetés végrehajtás tekintetében megfigyelhető szemléletváltás, magyarázta a képviselő.
– Szerbiában még 2014-ben is csak kevésbé tekinthetőek elterjedtnek az úgynevezett alternatív büntetések. Ezek azok, amelyek nem a pénz- és a börtönbüntetés kategóriájába tartoznak. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a közérdekű munka lehetne. Az alternatív büntetés végrehajtásról szóló törvényjavaslatnak többek között az a célja, hogy ezek az új, alternatív típusú büntetések Szerbiában is elterjedjenek. Egyik tehát a közérdekű munka, a másik jelentős pedig a házi őrizet útján végrehajtott szabadságvesztés. Mindez azért fontos, mert az ország végre egy lépést tesz abba az irányba, hogy igazságosabbá váljon a bűnelkövetők szankcionálása. Sokszor szembesülünk ugyanis azzal, hogy például a lopások, a legenyhébb kategóriájú rablások vagy bizonyos közlekedési bűncselekmények esetében az elkövetőket vagy pénzbüntetésre, vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ezek közül egyikből sem származik igazi hátránya az elkövetőnek. Azzal teljesülne a méltányosság kritériuma, ha a jövőben olyan büntetéseket alkalmaznának ezekkel az elkövetőkkel szemben, amelyek valódi szankciót jelentenek, a közérdekű munka elterjedése pedig pontosan ebbe az irányba hatna. A büntetőjoghoz kötődik a VMSZ azon elképzelése is, hogy alakuljon át a szociális segélyezési rendszer és a többszörösen visszaeső bűnözők ne kaphassanak szociális segélyt. Az egyensúlyra törekvő rendszernek annak is elemének kellene lennie, hogy a munkaképes szociális segélyben részesülő személyek vegyenek részt közmunkaprogramban – foglalta össze Varga.
Két évvel ezelőtt 200 alternatív büntetést – közérdekű munka – hajtottak végre az országban, tavaly pedig 250-et. Varga szerint elképzelhető, hogy ez a szám az idén eléri a 300-at, vagy akár meg is haladja azt. Ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, egyrészről arra van szükség, hogy minden olyan városban, ahol felső bíróság működik, ott a Büntetés Végrehajtási Igazgatóságnak létrejöjjön a felügyelettel megbízott szervezeti egysége. Ezek a szervezeti egységek az idén év végéig alakulhatnak meg mindenhol. Az is fontos, hogy ezekben a városokban az illetékesek szerződést kössenek azokkal a közszolgáltatást végző közvállalatokkal vagy közintézményekkel, ahol az elítéltek letölthetik büntetésüket.
