Megkezdődött az újvidéki Putnik szállodában az a kétnapos regionális tanácskozás, melyen három európai régió, a német Weser-Ems, Északkelet-Románia és Vajdaság készítenek el összehasonlító analízist azokról a fejlődési lehetőségekről, amelyek révén sikeres együttműködést valósíthatnak meg elsősorban az innovációs megoldások terén. A RIS3-nak nevezett projektum az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia programja, melynek keretében most az értékelő műhelymunkát is megszervezték a tartományi székvárosban az Európai Bizottság kutatási központjának szervezésében. Hegyi Fatime Barbara, a központ munkatársa lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy az intelligens szakosodási stratégiák célja voltaképpen összehangolni a régiók vagy a nemzetállamok szintjén az innovációs fejlesztéseket, úgy, hogy ne legyenek ismétlődések, úgymond duplázások, hanem minden régió meghatározza azt a központi elemet, amelyre a jövőbeni fejlesztéseket építi. A mostani találkozó lényege felvázolni néhány régiókon és nemzetállamokon átnyúló együttműködési opciót, s kapcsolatot teremteni azok között a szakemberek között, akik a jövőbeni stratégiák kialakításán dolgoznak majd – tette hozzá. A végső cél természetesen a régiók versenyképességének a növelése – értékelte a RIS3-mal foglalkozó kutatási központ munkatársa.
(Fotó: Ótos András)
Most először tartottak meg az Európai Unió határain kívül egy ilyen összejövetelt, s Hegyi Fatime Barbara elmondása szerint ez magának az EB-nek is egy újdonságot jelent. Arra a kérdésre, hogy Vajdaság részt tud-e venni teljes joggal az együttműködési programban annak ellenére, hogy egyelőre még nem számít uniós régiónak, Hegyi elmondta: a források valamivel korlátozottabbak, de szép számban vannak olyan lehetőségek, melyek nyitva állnak a tartomány előtt.
A projektumban részt vesz az Újvidéki Egyetem is, javaslatokat téve arra, hogy mit kínálhatna fel Vajdaság a sikeres innovációs együttműködés terén. Prof. dr. Miroslav Vesković, az egyetem rektora a Magyar Szónak elmondta, hogy a következő napok, az előttünk álló tanácskozások alapján kristályosodik majd jobban ki, melyik régió mivel áll elő, mégis tudott egy olyan konkrét példával is szolgálni, amellyel a tartomány bizonyára sikert érhetne el.
– Szerbia részeként Vajdaság, azt hiszem, sikerrel javasolhatná saját innovatív fejlődésének alapjaként a biogazdaságok kialakításán történő munkát, a biotechnológiák alkalmazásának szélesebb körű bevezetését. Amikor erről beszélek, nem a nálunk klasszikus értelemben vett mezőgazdasági termelésre gondolok. A biogazdaságok is a rendelkezésre álló forrásokra támaszkodnak, például a termőföldre, vízellátásra. Ezeket azonban speciális feltételek között speciális termékek létrehozására használják. Például új élelmiszer-ipari technológiákat hoznak létre, a biomasszát üzemanyagként használják fel, számos más újítást vezetnek be. A biogazdaságok Vajdaság megfelelő válaszát jelenthetik a modern kori gazdaság kihívásaira – foglalta össze Vesković.
A konferenciát Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkár nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a tapasztalatcsere szempontjából számít igen jelentősnek az összejövetel: Szerbia, Vajdaság megismerkedhet a nála fejlettebb régiók fejlődési stratégiáival, ugyanakkor ezek a térségek megismerkednek a nálunk kínálkozó lehetőségekkel, azzal, amin dolgozunk. A Duna-stratégia céljainak megvalósítását is segíti az intelligens szakosodás stratégiája – emelte ki.
– Vajdaság legvonzóbb beruházási régióvá választása és a két nappal ezelőtt kapott legújabb egyesült arab emírségekbeli elismerés – melyet a Grundfos ipari szivattyúkat gyártó dán multinacionális vállalat beruházása miatt érdemelt ki a tartomány – ékes bizonyítékai annak, hogy jó úton haladunk – húzta alá Vasin.
A kétnapos tanácskozáson a három régió szakemberein túl más európai államok képviselői is részt vesznek, hozzájárulva az együttműködési lehetőségek bővítéséhez.
