A tavasz a természet újjászületésének évszaka. A vallások többségében ez az időszak a feltámadásra való várakozás időszaka. Szerbia polgárai most arra várnak, hogy az ország újjászületik, gazdasági értelemben is feltámad. Ezt ígérték a választások előtt, a polgárok valószínűsíthetően megvalósulása reményében voksoltak, most pedig várják az eredményeket. A valós és az életszínvonalon keresztül is érezhető eredményeket azonban nem lesz könnyű megvalósítani. Ha társadalmunk nem tud szemléletileg és életmódját, működését tekintve életképesebb módon megszerveződni, akkor nem fognak a problémáink sem önmaguktól megoldódni, és állandóan válsághelyzetben leszünk. Válság idején pedig a csordaszellem uralkodik. Az ember úgy van programozva, hogy bizonytalan időkben a tömeget követi. A viselkedést vizsgáló tanulmányok kimutatták, hogy alulinformáltan, a küszöbönálló fenyegetettség érzésével az emberek többsége nem hallgat saját logikájára, hanem azt nézi, mit tesznek mások.
A csordaszellem egy olyan evolúciós folyamathoz köthető, ami az életben maradás alapján történt kiválasztódás elvén alapul. Az állatvilágban is jól megfigyelhető a jelenség. A legtöbb embert kellemetlen érzés, esetenként pánik keríti hatalmába, ha másként kell viselkednie, mint a többségnek. Megfigyelhető a jelenség a mindennapi viselkedésben, a fogyasztói szokásokban, a politikával kapcsolatos döntések meghozatalakor – így pl. a választások alkalmával –, de a pénzügyi és a gazdasági döntéshozatal területén is. A csordaszellem tehát még az emberré válás előtt alakulhatott ki. A történelem előtti korokban az ember puszta léte függött attól, hogy mennyire követi a csoport többi tagjának példáját. Akik nem tartottak a többséggel, azok ragadozók áldozatai lettek, vagy éhen haltak, mert nem részesültek a közösen eredményesebben űzhető vadászat zsákmányaiból, más esetekben pedig az ellenséges hordák, törzsek harcosai végeztek velük. Nem csoda tehát, hogy a csordaszellem ennyire erős a mai kor emberében is. Ennek társadalmi hatásai összetettek, vizsgálatukkal érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel. Gazdasági válságokat, tőzsdei összeomlásokat, államcsődöket, bank bedőlését, háborúk kitörését lehet a csordaszellem működésével megmagyarázni. Korunk marketingesei tudatosan kihasználják a csoporthoz tartozás igényét, amikor egy termék (vagy szolgáltatás) lehetséges fogyasztóit megcélozzák. Addig fejlesztik a dolgot, hogy már nem is az ösztönös csordaszellemre építenek, hanem maguk alakítanak ki egy „exkluzív” közösséget, melyhez a vevő a saját döntése alapján akar tartozni. Az ember ilyenkor nincs is tudatában, hogyan alakítják át fogyasztási szokásait.
A SZOMSZÉDÉ ZÖLDEBB?
A csordaszellem effektusa a pénzügyek területén is jól felismerhető. A befektetési döntéseinktől való félelem, ezen belül a veszteség- és kockázatkerülés miatt van, hogy általában vonzóbbnak látjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket mások is annak tartanak. Így alakul ki az a gazdasági csordaszellem, amikor a befektetők is tömegesen egyforma, egy irányba ható döntéseket hoznak. A másokhoz való igazodást nem mindig pszichológiai motivációk serkentik. A szakemberek is leggyakrabban csordaszellemmel összhangban lévő tanácsokat osztogatnak.
A világ dolgai sokszor nehezen érthetőek. Megértésük, és a megértés nehézségei miatti félelem okán megpróbáljuk őket egyszerűsíteni. Pénzügyi döntéseinket illetőleg ez azt jelenti, hogy kevés – gyakran éppen a lényeget nélkülöző – információ alapján hozunk döntéseket. Egy hitelfelvétel, vagy más, az anyagi helyzetünket hosszabb távon meghatározó döntés sok esetben egyszerűen annak nyomán születik meg, hogy mások is azt teszik. Az ilyen leegyszerűsítésből számtalan egyedi rossz döntés, és sajnos szintén sok, tartósan rögződő félreértés következik. Pedig minden időben fontos lenne, hogy helyes befektetési és pénzügyi döntéseket hozzunk. A döntések helyessége vagy ennek ellenkezője azonban csak idővel, bizonyos fejlemények bekövetkezése vagy elmaradása után derül ki. Minden esetben azonban szem előtt kell tartani: nem biztos, hogy mindig az a helyes, amit a legtöbben cselekednek!
KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA
Az emberi viselkedés mentális alapjainak megfigyelésével, tanulmányozásával és megértésével foglalkozó tudomány a kognitív pszichológia. Fontos és sokat ígérő kutatások koncentrálódnak erre a területre. A viszonylag fiatal tudományág a pénzügyi piacokat jellemző emberi-lélektani sajátosságok vizsgálatával foglalkozik. A kognitív pszichológia, mint önálló diszciplína, csak az 50-es években indult útjára, napjainkra pedig az egyik leggyorsabban fejlődő pszichológiai irányzattá vált. A belső mentális folyamatok – gondolkodás, emlékezet, képzelet stb. – vizsgálatával közelít az emberi viselkedés megismeréséhez. A kognitív pszichológia fejlődésére más tudományos területek rohamos fejlődése is nagy hatást gyakorolt. A számítógépek analógiájára az embert is megpróbálták információfeldolgozóként kezelni. Ez a megközelítés vezetett el bizonyos felismerésekhez. Innen indult rohamos fejlődésnek a mesterséges intelligencia kutatása és az emberi psziché gépekkel történő modellezése. Ma már nagyon fontos kutatások koncentrálódnak erre a területre. Elsősorban a pénzügyi piacokat jellemző emberi-lélektani sajátosságok vizsgálatával foglalkozik ez a tudomány.
Korunk egyik talán keveset kutatott, de alapvető kérdése lehetne, hogy az emberek milyen információkból milyen következtetéseket vonnak le. A szakirodalom szerint a következtetéseket két módon, induktív és deduktív módszerrel lehet levonni. Az induktív következtetés valószínűségeken alapszik, ezért megállapításai deduktív alapon nem mindig igazolhatók. Ha pl. valaki pénzügyeket tanult és vállalatban van munkaviszonyban, akkor az indukciót követve azt gondolhatjuk, hogy a vállalat pénzügyi osztályán dolgozik. A valóságban azonban előfordulhat, hogy munkaadója időközben rájött arra, hogy alkalmazottja kereskedői tehetséggel van megáldva, ezért az értékesítési osztályra irányította át.
Hasonlóképpen, az információkból attól függően vonunk le következtetéseket, hogy milyen formában, kontextusban jutunk hozzájuk. Ezért lehet az emberekkel sok mindent elhitetni. Akár jó szándékkal, vagy manipulatív indítékkal. Az önerősítő csordahatásnak azonban van még egy jellegzetessége. Ha nem tudják megfelelő módon „kezelni”, illetve ha az események nem vesznek pozitív fordulatot, akkor a folyamat szélsőséges kilengéseket eredményez. Ez azt jelenti, hogy minden a visszájára fordulhat, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek.
