Oroszország magára maradt, miközben az Európai Unió és a NATO tagjai egységet mutatnak – mondta Barack Obama az Egyesült Államok és az EU vezetőinek szerdai brüsszeli csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón. Az amerikai elnök szerint Oroszország azokat az alapelveket vette semmibe, amelyre az európai béke és biztonság rendje épül, a határok sérthetetlenségének, az államok szuverenitásának és függetlenségének elvét. Világossá tette, ha Oroszország tovább halad ezen az úton, akkor gazdasága is egyre súlyosabb következményekkel lesz kénytelen szembenézni.
A három „testőr”. José Manuel Barroso, Barack Obama és Herman Van Rompuy a brüsszeli csúcstalálkozó előtt (Fotó: Beta/AP)
„Amit Oroszország tett, az nem csak egy országról szól, hanem arról, hogy milyen Európában és milyen világban élünk” – szögezte le, s azt is megemlítette: aggódik amiatt, hogy az NATO egyes országaiban folyamatosan csökkenő trendet mutatnak a védelmi kiadások. A kollektív védelem elve mindenkire egyaránt érvényes, de mindenkinek ki is kell vennie belőle a részét – hangoztatta Obama, akinek országa jelenleg a NATO kiadásainak 75 százalékát fedezi. „A szabadság nincs ingyen” – tette hozzá, s arra is kitért, hogy Ukrajnának és Grúziának megígérte ugyan a NATO a tagságot, de a szövetség bővítése nem áll küszöbön.
Ha létrejön a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló megállapodás az USA és az EU között, akkor könnyebbé válhat a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának engedélyezése Amerikából – közölte továbbá az amerikai elnök, s rámutatott, hogy ez elősegítheti Európa függéségének csökkentését az orosz földgázellátástól. Arra is kitért, hogy annyi földgáz, amennyit Európa felhasznál, már most is exportálható Amerikából, de egyelőre ez a gáz nem közvetlenül érkezik Európába, hanem a szabadpiacon értékesítik.
Obama úgy vélte, az energiaellátásban nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani a váltást, de sürgősen cselekedni kell, lépéseket kell tenni ennek érdekében, amire a G7-találkozó után felhatalmazást is kaptak a témáért felelős miniszterek. Egyúttal arra is utalt, hogy Európának a saját energiaforrásait is meg kell vizsgálnia, mert az USA is csak egy potenciális forrás, és ahogy az önvédelemnek nincs egyszerű és olcsó módja, úgy az energiaellátásra sincs „tökéletes, olcsó és ideális” megoldás.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke amondó volt „a Krím orosz annektálása szégyen, amelyet az EU nem ismer el, és nem is fog elismerni.” A volt belga kormányfő pozitív jelként értékelte, hogy az orosz és az ukrán külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ült, valamint Oroszország hozzájárult, hogy az EBESZ megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába. Világossá tette azonban, hogy – ha a helyzet úgy kívánja – Európa továbbra is készen áll széleskörű gazdasági szankciókat bevezetni Moszkvával szemben.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a transzatlanti partnerség jelentőségéről beszélt, amelyről az utóbbi hónapokban intenzív egyeztetés folyik. Szerinte ez lesz a világ legjelentősebb szerződése, hiszen a két legnagyobb, 830 milliós belső fogyasztói piacát teremti meg. Jelenleg az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási forgalom évi 500 milliárd dollár, ezen belül a közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) értéke 300 milliárd, így ez képezi a világ legnagyobb kereskedelmi és beruházási blokkját.
Az amerikai elnök az est folyamán a NATO-főtitkárral találkozott, ma pedig Rómába folytatja útját, ahol többek között a pápa is fogadja.
