Kultúra mindenki számára az elnevezése annak a tegnap indult háromnapos konferenciának, amelyen az Európai Régiók Gyűlése (AER) tagrégiói vesznek részt, és amelyet ezúttal a vajdasági parlamentben tartanak a tartomány és e szervezet együttműködése elmélyítésének köszönhetően. A tanácskozás legfőbb célja a régiók közötti együttműködés terén fellelni a kulturális hasonlóságokat, megvitatni a művelődési élet általánosan jellemző problémáit. Arról, hogy a tartomány és az AER között egyre szorosabbak a kapcsolatok, tanúskodik az a tavaly aláírt szándéknyilatkozat is, melynek értelmében az idén egy héten át Vajdaság különböző helységeiben rendezik meg politikusok, szakértők, régiófejlesztési projektumokon dolgozó fiatalok részvételével a régió jövőjével, kihívásaival, a multietnikumú Vajdaság jellegzetességeivel, a tolerancia, a több évszázados békés együttélés kérdéskörével foglalkozó AER nyári egyetemet.
Vajdaság immár tizenkét éve vesz részt az európai, régióközi együttműködésnek ebben a formájában, s érdekeltek vagyunk abban, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább fejlesszük a jövőben – közölte a konferencia megnyitása során mondott beszédében Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Az emberek biztonságérzetének hiányát jelölte meg az egyik legszembeötlőbb jelenlegi problémaként, mely, mint mondta, elsősorban a gazdasági, szociális jellegű bizonytalanság eredményeképp jelenik meg Európa-szerte. Túlságosan leegyszerűsített szemléletmódra utal azonban, ha csupán a gazdasági gondoknak tudjuk be mindezt, értékelte. Hozzátette, hogy a gondok orvoslására mindaddig nincs lehetőség, ameddig nem élesztjük újra értékrendszerünket, s nem alakít ki társadalmunk egy megfelelő morális hálót. Aláhúzta: a kultúra kérdésköre ebben a tekintetben az egyik legfontosabbnak számít. Európai problémáról van szó, melyben mindenki felismerheti saját magát, saját gondjait – szögezte le a képviselőház elnöke.
LÉTEZHET-E MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐ KULTÚRA?
A konferencián felszólalók többsége Vajdaságnak mint multikulturális régiónak a szerepét hangsúlyozta. Slaviša Grujić tartományi tájékoztatási és művelődési titkár azonban az interkulturális kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, ez szavatolja ugyanis, hogy átvegyük egymástól azt, ami értéknek számít. Nem túl rossz a helyzet ezen a téren környezetünkben, már ha figyelembe vesszük, hogy itt egyáltalán magának a kultúrának a fennmaradásáért is harcot kell folytatnunk – jegyezte meg ironikusan újságírói kérdésre válaszolva Grujić. Arról a Szerb Nemzeti Színházban lejátszódott esetről szólt, amikor diákok lehetetlenítették el magatartásukkal az Antigoné előadásának zavartalan folytatását. A diákok, mint mondta, sajátos, enyhén fogalmazva illetlen módon nyilvánították ki, mi a véleményük a kultúráról. Az efféle történések kapcsán fel kell tennünk a kérdést: létezhet-e egyáltalán a konferencia címében meghatározott, mindenki számára elérhető kultúra – értékelte.
Sonja Steen, az AER művelődési, oktatási és ifjúsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke közölte, hogy a szervezet alapvető célját egy jobb, minőségibb Európa megteremtése jelenti, melyből haszna származik a kontinens minden lakosának. Közölte, hogy Észak-Norvégiában, ahol munkaerőhiány van, s egyre többen telepednek le, szintén egyre hangsúlyosabb szereppel rendelkeznek az interkulturális kapcsolatok. Úgy vélekedett, hogy a kultúrára a társadalom lényegi elemeként kell tekinteni, melyet mindig meghatároz a helyi és regionális identitás, a nyelv, s melyet a gazdaságtól sem lehet elválasztani, hiszen bizonyított tény, hogy a fejlődés egyik eszközeként is szolgálhat.
IDEOLÓGIAI KONTROLL, ELVÁNDORLÁS
A tanácskozás vajdasági közösségekkel foglalkozó részében Mihal Ramacs újságíró, a Danas napilap korábbi főszerkesztője a kisebbségekkel szembeni és azok közötti viszonyt elemezte a kommunizmus idejétől napjainkig. Megállapította, hogy a kilencvenes évek előtt egy állami ideológia részét képező harmonikus viszonyrendszert alakítottak ki, mely azonban szigorú ellenőrzés alatt állt, elsősorban ideológiai kontrollnak volt kitéve. A kilencvenes évek egy csapásra vetettek véget ennek a harmóniának és törődésnek, s a kisebbségek közösségeit szemlélve azok bezártságát eredményezték. Szavai szerint az elmúlt két évtizedet elsősorban az elvándorlás jellemzi, mely megállíthatatlan folyamatnak tűnik. Mégis, tette hozzá, Vajdaságban minden történelmi pillanatban meg tudott maradni az az alapeszme, mely a tartomány sajátjának számít ma is. Vajdaságot nem a politika és a földrajz teszik azzá, ami, hanem európai szellemisége, melyről nem volt hajlandó lemondani – állapította meg Ramacs.
NEM CSAK ROSSZ HÍREK VANNAK
Dr. Korhecz Tamás szerint a magyar közösség egy olyan időszakát éli jelenleg, amelyet a leginkább annak megerősödése, az intézményépítés és a szervezettség jellemez. Nehéz gazdasági körülmények között sikerül ezeket az eredményeket elérni, mindenekelőtt a kultúra és az oktatás terén, tette hozzá. Folyamatosan bővül az intézményhálózat, s a Magyar Nemzeti Tanács igyekszik az ernyőszervezeti mivoltával élve szervezettebbé tenni ennek a közösségnek az életét – jelentette ki.
Mgr. Deli Andor tartományi oktatási és nemzeti közösségi titkár a konferencián a tartomány hatnyelvű oktatási rendszerét vázolta fel, mely specifikumnak számít egész Európa viszonylatában. Továbblépési szándékai is vannak a tartománynak elsősorban a bilingvális rendszerek felállítása révén, az angol nyelv bevonásával, javítva ezzel a diákok versenyképességét is. Jelenleg öt óvoda, tíz általános iskola és öt középiskola része e projektumnak, magyar vonatkozásban a Zentai Gimnázium. A tartományi kormány már kilencedik éve folytatja a multikulturalizmus és tolerancia megerősítését célzó projektumot, melybe éppen az iskolásokat vonják be az etnikumok közötti falak lebontása céljából – számolt be Deli.
A multikulturalizmus gyakorlati megvalósulását egy oktatási intézményben Argyelán Zoltán, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója prezentálta.
