Tiszakálmánfalva (Budiszava) és az ottani magyarság történetét örökíti meg Galambos László A múlt, a jelen és a jövő szorításában című könyve, amelyet pénteken mutattak be a VMSZ újvidéki szervezetének irodájában. A kötet Tiszakálmánfalva 130 évét taglalja.
A bemutatón a szerző Erdély Lenkével, a VMSZ alelnökével beszélgetett.
A szerző sok éven át gyűjtötte a kötet anyagát, több vajdasági és magyarországi levéltárat látogatott... (Fotó: Dávid Csilla)
Brenner János, a Forum Könyvkiadó Intézet szerkesztője a könyvben található méltatásban kifejtette, hogy terjedelmes kötetről van szó, amelynek megírása komoly feladatott jelentett a szerőznek. Megjegyezte, hogy Galambos több évtizeden át gyűjtötte az anyagot a településről különböző levéltárakban, könyvtárakban, sok-sok beszélgetést folytatott a helybeliekkel és mindenkivel, aki kapcsolatba került a faluval. Kitért arra, hogy a szerző igen körültekintően bánik a felhalmozott információkkal, precízen, tényszerűen közli ugyanis a múlt és a közelmúlt eseményeit, és így mutatja be Tiszakálmánfalva lakóinak sokszor viszontagságos életét.
Galambos László, a szerző lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy könyve az említett település százharminc éves (1884–2014) történelmébe avatja be az olvasót. A szerző sok éven át gyűjtötte a kötet anyagát, több vajdasági és magyarországi levéltárat látogatott, figyelemmel vizsgálta át mind a magyar, mind a szerb sajtó idevágó írásait. Galambos megjegyezte, hogy a könyv címe sejtető, hiszen az itteni magyarság egyedülállóan összetett és bonyodalmas helyzetét hozza közelebb az olvasóhoz. Rámutatott arra, hogy Tiszakálmánfalván a magyarság gyakorlatilag sohasem volt többségben. Mesélt azokról a viszontagságokról is, amelyeket az ott élő magyar lakosok átéltek. Ilyen például a nevek elszerbesítése, a két világháborúval járó szörnyű leszámolások. A JSZSZK idején lezajlott eseményeket, a háborús kilencvenes éveket és a Jugoszlávia szétesése után történt és egészen napjainkig aktuális eseményeket is bemutatja a szerző. Nemcsak a borongós és sok esetben kellemetlen múltbéli eseményekről számol be azonban a kötet. Galambos ugyanis számba veszi a településen lejátszódott pozitív történéseket is, beszél az ott élő szerbség és magyarság békés viszonyáról is. Érinti például az egyes szerb lakosok nacionalista retorikával való szembefordulását a kilencvenes évek alatt. A könyvben kitér a tiszakálmánfalvi magyarság demográfiai mutatóira is. A kötetből kiderül, hogy az ott élő magyarság száma csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a faluból való elvándorlás miatt. A szerző megjegyezte, hogy a művét akár monográfiának is lehet tekinteni, hiszen több mint háromszáz oldalon át taglalja a falu és a lakosok történetét. A kötetben egyébként helyet kapott Tiszakálmánfalva nevének eredete, a faluból származó legismertebb személyek is. Közöttük szerepel például Szabó István szabadkai színész, dr. Balázs Ferenc egyetemi tanár.
