2021. május 15., szombat

Elhúzódnak a korrupciós ügyek

A korrupció ellen folyamatos akciókkal és hatékony igazságszolgáltatással lehet küzdeni

Vladimir Goati, a Transzparens Szerbia (Transparency Serbia) elnöke szerint a szerbiai politikai rendszert a pártzsarnokság jellemzi, ennek pedig több területen is érezni a következményeit. A szervezet aktuális jelentésének ismertetésekor Goati kifejtette: jó, hogy a politikai pártok ígéretet tesznek: a jövőben senki nem kaphat munkát párthovatartozás alapján, ugyanakkor akkor lenne igazán jó, ha a közalkalmazottak száma legalább 10–15 százalékkal csökkenne, írja a B92.

Vladimir Goati: A szerbiai politikai rendszert a pártzsarnokság jellemzi
Vladimir Goati: A szerbiai politikai rendszert a pártzsarnokság jellemzi

Goati az igazságügyet sem tartja ideálisnak, mert mint mondta: jelenleg nagyjából 3 millió a megoldatlan ügyek száma. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatban pedig az a kifogása, hogy a folyamat leginkább egy villámháborúra hasonlít, azzal pedig nem lehet hatékonyan küzdeni a korrupció ellen. A korrupcióval csakis folyamatos akciók keretében lehet leszámolni, magyarázta Goati, majd hozzátette: „Az, hogy az igazságügy még nem esett át a reformon és továbbra is hiányzik a politikai akarat, amely biztosítaná az igazságügyi szervek független munkáját, ahhoz vezet, hogy a korrupcióellenes előírások megsértése esetén csak lassan valósul meg a szankcionálás.”

A Transzparens Szerbia jelentéséből kiderül, hogy elévülés miatt számos, független szerv által elindított ügyben leállt a szabálysértési eljárás. Mint azt Nemanja Nenadić, a Transzparens Szerbia programigazgatója elmondta, a Korrupcióellenes Ügynökség, az Állami Számvevőszék és a Közhasznú Információ Biztosa 2011-től 993 alkalommal kérvényezte szabálysértési eljárás elindítását köztisztségviselő ellen. Ezekből az ügyekből csupán 177 fejeződött be valamelyik bíróság előtt.

– Miután felülvizsgáltuk ezeket az ügyeket, kiderült, hogy azok akkor húzódnak el különösen sokáig, amikor az érintettek miniszterek, vagy más, magas rangú köztisztségviselők. Rasim Ljajić ügyében 30 hónap telt el ítélet nélkül, Saša Dragint 27 hónap után ítélték el, Božidar Đelićet 22 hónap után nyilvánították ártatlannak, Dragan Marković Palma ügye pedig 18 hónap után is még folyamatban van – összegezte Nenadić.

A Transzparens Szerbia képviselői szerint ezeket a nehézségeket úgy is meg lehetne oldani, ha a bíróságokon bizonyos bírák a korrupcióellenes előírások és törvények mentén részesülnének képzésben, vagyis különösképpen jártasak lennének ezekben az ügyekben. A szervezet szerint az is kívánatos lenne, ha az illetékesek kitolnák az elévülésre vonatkozó határidőket, valamint fokozódna a független szervek és a bíróságok közötti együttműködés.