Szó szerint kiharcolta a török parlament a bírósági reformot. A képviselők a hét végén ökölcsatát vívtak a törvény megszavazásáért. A sikeres küzdelemnek és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) többségének köszönhetően olyan jogszabályt sikerült elfogadni, amely – az igazságügyi minisztérium révén – az eddiginél sokkal nagyobb beleszólást ad a kormánynak az államügyészek és bírák kinevezésébe.
Csihi-puhi a parlamentben (Fotó: Beta/AP)
A kormányzat terve annyira nem tetszett az ellenzéknek, hogy előbb heves vitában támadták, majd több képviselőjük is összecsapott a parlamenti szavazáson megjelent kormányzó AKP politikusaival. A közelharcban az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) egyik képviselőjének betört az orra, s kórházba kellett szállítani. Az AKP-honatyák közül is pórul járt egy, neki több ujja tört el. (Eközben Isztambulban mintegy kétszáz újságíró békés demonstráción tiltakozott a kormányzati cenzúra ellen.)
A törvényjavaslatot nemrég a török bírák és ügyészek egyik testülete, a legfelsőbb tanács (HSYK) szintén bírálta, és alkotmányellenesnek nevezte. Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szintén elítélte a törvénytervezetet.
A szakmai kritika és az ökölpárbaj ellenére a parlament végül hatalmas többséggel szavazta meg az új törvényt, amely az új bírák és ügyészek kinevezését a HSYK-ba az igazságügyi miniszter beleegyezéséhez köti. A HSYK elvileg független testület. Feladata a bírák és ügyészek kinevezése, előmenetelük jóváhagyása, és a belső fegyelmi ügyek intézése.
Az ellenzék azzal vádolja Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnököt és pártját, az AKP-t, hogy az új törvénnyel a kormány ellenőrzése alá akarja vonni a bíróságokat, a HSYK-ba pedig a saját embereit akarja ültetni, hogy befolyásolhassa az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt máris jelezte: az ügyben az alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
Az ellenzék azt állítja, hogy a kormány a HSYK hatáskörét is szűkíteni akarja, az igazságügyi miniszter jogkörét pedig bővítené. Állítólag azért, hogy akadályozza és meghiúsítsa a 2013 decemberében kirobbant korrupciós ügyekben indított vizsgálatokat, amelyekben több miniszteri csemete és a kormányfő fia is érintett lehet. A 2002 óta – többször újraválasztott – Erdoğan szerint a külföldi befolyás alatt álló hatóságok le akarják járatni kormányát.
A bíróságok munkájának hátráltatása és megnehezítése azért állhat érdekében, mert Törökországban március végén helyhatósági választások lesznek, s kormány nem szeretné, ha a botrány megtépázná Erdoğan és pártja népszerűségét.
Erdoğan már decemberben hadjáratot indított az igazságszolgáltatás ellen. Amint a korrupciós botrány kirobbant, bírói puccsnak minősítette a hatósági vizsgálatot. Egyéb lépéseket is tett az ügy elkendőzése végett. A nyomozásban résztvevő állami tisztségviselők százait rúgatta ki vagy helyeztette át másik munkahelyre. Sőt, a fél kormányát is menesztette. A hét végén megszavazott törvény a bíróságok elleni hadművelet részét képezheti.
A műveletek kiemelt célpontja azonban Erdoğan egykori jó barátja és közeli munkatársa, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen mérsékelt iszlamista hitszónok, akivel már régóta haragban áll. Gülennek valóban sok támogatója van az ügyészségeken, a rendőrségen, a bíróságokon, a médiában, és több millió követővel büszkélkedhet a török társadalomban. Alighanem az ő sugalmazására kezdtek el a hatóságok decemberben vizsgálódni a korrupciós ügyekben, hogy minél jobban lejárassák Erdoğant, aki pártjával márciusban nem csak a helyhatóságokban akarja biztosítani a hatalmát, hanem az augusztusban esedékes elnökválasztáson is nyerni akar. Pártjának egyik képviselője a hétvégi parlamenti csata után el is mondta: a törvénnyel Gülent is akadályozni szeretnék abban, hogy beleszóljon a törökországi igazságszolgáltatásba.
