A politika, az egészségügy és a rendőrség a legkorruptabb, a polgárok által kifizetett kenő- és hálapénz pedig átlagosan 250 euró, derült ki az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) által elkészített közvélemény-kutatásból. A szerbiai polgárok szerint ezután a vámhatóság és a hivatalok következnek, a lista legvégén pedig a katonaság áll, ám az utóbbi is egyre erőteljesebben van jelen. A közvélemény-kutatást 2013. december 7-e és 17-e között 600 polgár megkérdezésével készítették el. A kutatás szerint a polgárok 60 százaléka találkozott közvetve, vagy közvetlenül korrupcióval, valamint maguk is adtak át hála-, vagy kenőpénzt.
A polgárok szerint az egészségügyben az orvosok a legkorruptabbak, utánuk következnek az egészségbiztosítási alap alkalmazottai, a nővérek és az ápolók, majd a kórházak adminisztrációs személyzete.
A kutatás szerint a polgárok a szerb kormánytól várják leginkább a korrupció felszámolását, azok száma pedig, akik úgy gondolják, hogy a hatalom bizonyos szinten hatékonyan számolja fel a korrupciót, maradt az előző évek szintjén, vagyis 64 százalékon. A szerb kormány korrupcióellenes munkájával kapcsolatos elégedettség stagnálását az is alátámasztja, hogy csökkent azok száma, akik ezt a munkát nagyon hatékonynak ítélik, és nőtt azok száma, akik szerint ez kevésbé hatékony.
A kutatásból kiderül, hogy a 2012-es hatalomváltás óta nagyobb az optimista polgárok száma. Szerbia legégetőbb problémájának a megkérdezettek a munkanélküliséget, a szegénységet és a korrupciót jelölték be.
A közvélemény-kutatás eredményeivel kapcsolatban Slavica Đukić-Dejanović egészségügyi miniszter megjegyezte, hogy a korrupció nem új keletű probléma és nem csak az egészségügyet érinti. Hozzátette, az egészségügyben problémák vannak a fent említetteken kívül még a munkahelyre való felvételkor, a tartalékos munkaerő, valamint a várólisták esetében, és a gyógyszerbeszerzésben is. Kiemelte, hogy az egészségügyi minisztérium több intézkedést is foganatosított a korrupció felszámolása érdekében, például központosították a gyógyszerbeszerzési folyamatot. Véleménye szerint nemcsak a hatalomnak, hanem a civil szektornak is ki kell vennie a részét a korrupcióellenes munkában.
– Úgy tűnik, hogy a korrupciót ellenző egészségügyi dolgozók passzívak, némák, holott az lenne a legfontosabb, hogy tudjuk, hol a legnagyobb a korrupció – mondta a miniszter.
Irena Vojáčková-Sollorano, az UNDP szerbiai képviselője szerint aggasztó, hogy a polgárok a legkorruptabb társadalmi rétegnek továbbra is a politikumot, az egészségügyet és rendőrséget tartják.
– Mindenki egyetért abban, hogy az egészségügyi korrupciót központi szinten kell legyőzni. A polgárok csak akkor fogják azt mondani, hogy nincs korrupció, ha nem kell többet kenőpénzt és hálapénzt adniuk az egészségügyi dolgozóknak – mondta Vojáčková-Sollorano.
Zoran Stojiljković, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora és a Korrupcióellenes Ügynökség tagja szerint az jó, hogy az egészségügyi minisztérium tisztában van az egészségügyben jelen levő korrupció mértékével, majd hozzátette, hogy egyes orvosok és a gyógyszergyártó cégek kapcsolata is problémát jelent.
– A korrupciót onnan a legnehezebb kiirtani, ahol sürgősségi szolgáltatást nyújtanak – vélekedett a professzor.
Stojiljković érdekesnek nevezte, hogy miközben a polgárok méltatlankodnak a korrupció miatt, cinikusan megjegyzik, hogy megéri hálapénzt és kenőpénzt adni, és élnek is vele. Hozzátette, csupán akkor lehet számítani változásokra, ha bebizonyosodik, hogy nem éri meg fizetni.
