Részt vennének a képviselő-testületben

A polgári csoportok képviselői a polgárok nevében szólalnának fel

s.l

2014. január 31., 16:00

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A Szolidaritás Polgári Csoport vezetősége által tartott sajtótájékoztatón Olajos Nagy Miklós, a Szolidaritás végrehajtó-bizottságának tagja elmondta, kérték a városi vezetőségtől, hogy adják meg a lehetőséget a polgári csoportok képviselőinek, hogy szavazati jog nélkül részt vehessenek a képviselő-testület munkájában, hozzászólhassanak a napirendi pontokhoz, tolmácsolják és képviseljék a polgárok véleményét, mivel úgy vélik, a képviselők nem a polgárok, hanem a politikai pártok érdekeit tartják szem előtt. Ehhez a képviselő-testület munkájáról szóló szabályzat módosítására lenne szükség. Egyelőre erről már szóban megegyeztek, s már csak az írásos megállapodás aláírására várnak.

Ilija Tulumović, a Szolidaritás Polgári Csoport titkára a készülő munkatörvénnyel kapcsolatban kiemelte, a törvénytervezettel több ponton sem értenek egyet. Mint elmondta, a munkatörvény előkészítésének és elfogadásának az erre vonatkozó törvénnyel összhangban kell lennie, vagyis mindegyik érdekelt felet be kell kapcsolni, és elég időt szánni a megvitatására. Összhangban kell lennie az uniós jogszabályokkal, s a hazai dolgozókat ugyanazok a jogok kell hogy megillessék, mint az EU-ban dolgozókat. Mivel a meglévő munkatörvény nagyon sok pontját módosították, szerintük új törvényként kellene azt elfogadni.

– Úgy véljük, a meghatározott időre szóló munkaviszony nem tarthatna tovább egy évnél, habár a javaslat szerint három évig lehet valakit ilyen státuszban tartani, a rugalmas munkaidő kapcsán pedig pontosabban kellene behatárolni, hogy ez mit is jelent, s ennek bérezését is meg kellene szabni százalékosan. Szerintünk az egytálétel vagy a nyaralási pótlék címén kifizetett juttatásokat bele kellene foglalni az alapfizetésbe, hogy a különböző vállalatoknál dolgozó munkások hasonló összegeket kapjanak. Sok dolgozó hónapokig úgy dolgozik, hogy nem kapja kézhez a bérét, s úgy véljük, a törvényben világosan kötelezni kellene a munkaadót, hogy abban az esetben, ha nem fizeti ki az előző havi bért, azt jelentse az illetékes szervnél, hogy a továbbiakban figyelemmel kísérhessék a fizetések folyósítását. Az éves szabadságról a törvény azt írja, az legkevesebb húsz munkanap lehet, azonban sok kisebb vállalkozó visszaél ezzel a megfogalmazással, és mindegyik dolgozónak csak ennyi szabadságot engedélyez.

A végkielégítések kapcsán úgy gondoljuk, ha valakit először nyilvánítanak munkaerő-feleslegnek, akkor az összes ledolgozott munkaévet figyelembe véve kell kifizetni a végkielégítést, és az összes többi esetben, amikor ugyanezen okból kapna felmondást, akkor csak arra az időre számolnák el a végkielégítés összegét, amennyit a dolgozó az adott vállalatnál töltött. Meg kellene erősíteni és pontosabban meghatározni a felügyelőség munkáját, és arra kötelezni, hogy inkább a megelőzésre fektesse a hangsúlyt, és ne csak bejelentéskor intézkedjen. Meg kellene hozni a szakszervezetekről szóló törvényt is, mellyel szabályoznák a szakszervezeti vagyont és a vállalaton kívüli szakszervezetek megszervezését. A bíróságoknak is nagyobb szerepet kellene kapniuk, főleg az olyan ügyekben, ahol törvénytelen volt a munkaviszony felbomlása – ismertette a Szolidaritás észrevételeit Tulumović, és elmondta, mindegyik politikai párt városi szervezetéhez eljuttatják majd őket, s várják a reakciójukat, ha pedig nem kapnak választ, akkor a tartományi szervezetekhez fordulnak.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége