Visszavonta kedden az ukrán parlament a január 16-án elfogadott, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeket, amelyek az Európa-párti tüntetések radikalizálódásához vezettek. Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását, amit Janukovics elnök elfogadott.
Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője kijelentette: ez csak egy lépés volt a győzelem felé, még nem értek el mindent (Fotó: Beta/AP)
A nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatályon kívül helyezésére 361 képviselő – köztük Viktor Janukovics elnök sok híve – szavazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben. A voksolás eredményét az ülésteremben tapssal fogadták. Ezután magyar idő szerint 17 óráig szünetet rendeltek el.
A törvények visszavonásának hírét ujjongva fogadta a kijevi Majdanon (Függetlenség tere) tüntető tömeg.
Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezető felszólította Viktor Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul írja alá a parlament által kedden elfogadott törvényeket.
Miközben a Janukovics mögött álló Régiók Pártjának képviselői azt állították, hogy Ukrajna érdekében cselekedtek, kompromisszumot keresve, ellenzéki vezetők hangsúlyozták, hogy a tiltakozó mozgalom további engedményekért fog küzdeni. Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője kijelentette: ez csak egy lépés volt a győzelem felé, még nem értek el mindent. Az ellenzék a következő lépésben amnesztiát fog követelni a rendőrség által letartóztatott aktivistáknak – tette hozzá.
A Haza (Batykivscsina) párt, a bebörtönzött Julija Timosenko volt miniszterelnök pártja, törvényjavaslatot nyújtott be, amely mentesítené a felelősségre vonás és büntetés alól a tömeges tiltakozó akciók résztvevőit.
A Régiók Pártjának egyik képviselője közölte, hogy a parlament megvitatja az amnesztia kérdését. A letartóztatott tüntetők szabadon engedéséről rendelkező törvény életbe lépését azonban ahhoz a feltételhez kötik, hogy az ellenzéki aktivisták vonuljanak ki az általuk elfoglalt középületekből.
A kijevi parlament kedden reggel kezdett rendkívüli ülést a válságból kivezető lépések megvitatására. Ezt megelőzően Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását. Sajtóirodájának közlése szerint azzal indokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások.
Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni. „Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.
Délután elfogadta Mikola Azarov miniszterelnök és a teljes ukrán kormány lemondását – az erről kiadott rendeletet az államfői hivatal honlapján tették közzé. Az elnöki rendelet ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jelenlegi kabinet ügyvezetőként a helyén marad a következő kormány megalakításáig.
Bár az oroszországi születésű, 67 éves Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.
Kijevben olyan szóbeszéd terjed, hogy az államfő a „csokoládékirálynak” nevezett oligarchát, Petro Porosenkót bízhatja meg az új kormány megalakításával.
Viktor Janukovics elnök a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.
