Szerdán Brüsszelben megkezdődött a csatlakozási tárgyalások sokat emlegetett 35. fejezetének átvilágítása. Ez a tárgyalási fejezet foglalkozik a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódási folyamatával. Az átvilágítás során Szerbia és az Európai Unió illetékesei felülvizsgálják az összes eddigi, Belgrád és Pristina közötti megállapodást, illetve megvitatják, hogy melyek az újabb célok ezen a területen.
Szerbia küldöttségét ezúttal Aleksandar Vulin, a kormány Koszovó-ügyi tárca nélküli minisztere vezette, tagként pedig Tanja Miščević főtárgyaló, Marko Đurić, Tomislav Nikolić államfő tanácsadója, Veljko Odalović, a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás alkalmazásával megbízott szerbiai bizottság tagja, valamint a belügyminisztérium és a kormány európai integrációs irodájának a képviselői vettek részt az egyeztetésen. Az EU-t az európai külügyi szolgálat munkatársai, valamint Myriam Ferran és Roberto Gentilini, az Európai Bizottság munkatársai képviselték.
Az átvilágítás befejezte után az EB egy jelentést állít össze, amely alapján az Európai Tanács eldönti, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások erről a fejezetről.
Bár azt még nem tudni, hogy az első tárgyalási fejezetek mikor nyílnak meg, az már hosszabb ideje egyértelmű, hogy elsőként a 23-as, az igazságszolgáltatáshoz és alapvető jogokhoz, a 24-es, a jogérvényesüléshez, szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a 35-ös, az egyebek mellett Koszovóhoz kapcsolódó tárgyalási fejezetek nyílnak meg. Ezek a tárgyalások lezárásáig nyitva maradnak.
OPTIMISTA LÉGKÖR
Đurić szerint a szerdai találkozó során is érezhető volt a kedden megnyitott csatlakozási tárgyalások keltette optimizmus és építő jellegű hangulat.
– Megvitatjuk, hogy Belgrádnak és Pristinának eddig mely területekkel kapcsolatban sikerült megállapodásokat kötnie, ezt követően pedig arról fogunk beszélgetni, hogy milyen kihívások várnak az elkövetkezendőkben a felekre. Nincsen miért aggódnunk, ismerjük az átvilágításban részt vevő feleket, pontosan tudjuk, hogy mire számíthatunk. Szerbia több pozitív eredményt is fel tud mutatni – nyilatkozta Đurić.
Vulin arról beszélt, hogy a szóban forgó tárgyalási téma, illetve fejezet átvilágítására Szerbia több évtizede készen áll. A szerbiai csoport arra számít, hogy az EU figyelembe veszi az ország legitim érdekeit, szem előtt tartja a párbeszéd során elért eddigi eredményeket, és jóakaratról, valamint megértésről tesz tanúbizonyságot, fejtette ki Vulin.
Miščević már az első kormányközi konferencia után kifejtette, hogy a csatlakozási tárgyalások során Szerbia számára a 35-ös fejezet jelenti majd a legnagyobb kihívást. Elsősorban azért, mert a többi, korábban csatlakozott tagállam esetében ez a fejezet kizárólag az egyéb kérdésekkel foglalkozott, Szerbia esetében azonban egy konkrét, kiemelkedően fontos témát is taglal, magyarázta Miščević.
– Az átvilágítás során nem lesz szó a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok további normalizálódásáról, ez a párbeszéd hatáskörébe tartozó téma. Azt vitatjuk meg, hogy eddig miben sikerült megállapodnia a feleknek, és a jövőben mivel kapcsolatban kellene egyezségre jutniuk. Egy újabb fórumról van szó, ahol Szerbia elmondhatja, hogy hogyan vélekedik az eddigi megállapodások alkalmazásáról, melyek az alapvető problémák, mit lehetne a jövőben tenni, és mely területeken lenne az országnak segítségre szüksége – részletezte Miščević.
Már az Európai Tanács tavalyi határozata óta ismeretes, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt Szerbiának megállapodást kell kötnie Koszovóval kapcsolataik teljes körű normalizálódásáról, vagyis Koszovó függetlenségének elismerése feltétel, még ha egyelőre csupán nem formális kikötésről is van szó. Erről kedden, az első kormányközi konferencián is szó volt. Štefan Füle bővítési biztos nyomatékosította: a belső reformokon kívül a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd eredményessége határozza meg Szerbia haladási sebességét az európai úton.
MEGFÉKEZHETETLEN REFORMOK
Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes, a Szerb Haladó Párt elnöke ismételten az első kormányközi konferencia történelmi voltát hangsúlyozta, majd mindenkit biztosított, hogy senki elől nem futamodik meg, aki Szerbiát vissza kívánja tartani és lassítani a reformokat.
– Egy feladatunk van, hogy szorgalmasan dolgozzunk. Az EU szabályait és előírásait legkésőbb 2018-ig át kell vennünk, hogy 2020-ig teljes jogú taggá válhassunk, hiszen a szerbiaiak így élhetnek majd jobban. Tudom, ez nem lesz egyszerű, sok problémával és akadállyal kell majd szembesülnünk, de ezeknek bátran és elszántan állunk elébe – fogalmazott Vučić az SZHP pártlapjában, az Informatorban.
A folytatásban arról biztosította a közvéleményt, hogy a korrupció- és a szervezettbűnözés-ellenes küzdelmet, amelyet az EU az egyik legfontosabb feladatok egyikeként jelölt meg, az eddigieknél sokkal nagyobb intenzitással folytatják az illetékesek. Az állam súlyos csapást fog mérni a bűnözőkre, tolvajokra és mindenki másra, aki megszegte a törvényeket, emelte ki Vučić, majd nyomatékosította, hogy ebben a folyamatban senki nem lehet védett.
Szerbiának egy rendezett, egészséges és sikeres országgá kell válnia, szögezte le az SZHP elnöke, majd elismerte: tudja, hogy sokan vannak azok, akiknek nem felel meg az ország modernizálása.
– Kész vagyok harcolni azokkal az erőkkel, amelyek akadályoznák Szerbia előrehaladását. Üzenem, hogy nem hátrálok meg. Tudom, sokan vannak a környezetemben, akik azt állítják, hogy a barátaim, és támogatják a korrupció- és a szervezettbűnözés-ellenes küzdelmet, valójában azonban azt szeretnék, ha minden visszatérne a régi kerékvágásba. Ezzel sincsen semmi problémám – fejtette ki Vučić.
|
Vajdaságot is vonják be! A vajdasági kormány elvárja, hogy a tartomány képviselőit közvetlenül is bevonják az unióval folytatott tárgyalásokba. A tartományi adminisztráció teljes kapacitását felajánlja a tárgyalásokat koordináló intézményeknek, olvasható a kormány szerdai közleményében, amelyben emlékeztetnek, hogy Vajdaság az első kormányközi konferenciát megelőző integrációs tevékenységekben is aktívan részt vett. Az európai integráció folyamatának tekintetében a tartományi adminisztráció és egyéb vajdasági intézmények 65 képviselője rendelkezik a megfelelő képesítéssel, írja a közleményben. |
A csatlakozási tárgyalások témájához kapcsolódóan Tomislav Nikolić köztársasági elnök pedig elmondta: Szerbia soha nem ismeri el Koszovó államiságát, vagyis ha ez lesz a feltétel, akkor az ország nem csatlakozik az EU-hoz. Sem ezzel, sem az egyéb tárgyalási fejezetekkel kapcsolatban nem lesznek titkok a szerbiai polgárok előtt, hangsúlyozta Nikolić.
