2024. április 26., péntek

Kezdődnek a csatlakozási tárgyalások

A Belgrád és Pristina közötti viszonyok rendezésével foglalkozó fejezetet nyitják meg elsőként, hamarosan az igazságszolgáltatás és a korrupció kerülnek terítékre

Az előirányzott protokoll szerint a mai brüsszeli, első kormányközi konferenciát, mely a csatlakozási tárgyalások kezdetét jelenti, Štefan Füle uniós bővítési biztos és a szerbiai kormány vezetői nyitják meg. Történelmi pillanatként értékelik majd az eseményt Szerbia, a régió és Európa egésze szempontjából is, melyet a demokratikus fejlődés, az európai értékek és stabilitás erősödésének a jeleként értelmeznek. Az Európai Unióban elnöklő Görögország külügyi tárcavezetője, Evangelosz Venizelosz fogja átadni a szerb kormány tisztségviselőinek a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat, melyekkel kifejezik: Szerbiának sikerült megfelelnie azoknak a mércéknek, melyek lehetővé teszik a tárgyalások megkezdését. A Miniszterek Tanácsából származó médiaértesülések szerint az eseményen részt vesz Ausztria és Horvátország külügyminisztere, és a szlovák és a magyar kormány európai kérdésekkel megbízott tisztségviselője is. Venizelosz ismertetni fogja Ivica Dačić kormányfővel, Aleksandar Vučić kormányfőhelyettessel és Ivan Mrkić külügyminiszterrel az EU általános tárgyalási álláspontját. Ebben a dokumentumban aláhúzzák, hogy az európai mércékkel való összehangoltság magába foglalja a Pristinával való kapcsolatok tartós rendezése iránti szerb elkötelezettség feltételét is.

Ivica Dačić elmondta, hogy beszédében ismertetni fogja majd a szerb álláspontot a csatlakozási tárgyalások keretével kapcsolatban, továbbá kifejti, hogyan tekint Szerbia a tárgyalások előttünk álló folyamatára. A szerb társadalom helyzetéről fog beszélni, ami kapcsán külön említést tervez tenni a koszovói kérdés végleges rendezéséről, s arról a célról, amely az európai integrációban valósul majd meg, s amelyre eszközként tekint a demokratikus intézményrendszer, a piacgazdaság, a szociális egyensúly megteremtéséhez.

A MEGLEPETÉSEK SEM KIZÁRTAK

A Beta hírügynökség betekintést nyert az Európai Unió által meghatározott általános tárgyalási kiindulópont szövegébe. Ebben aláhúzzák a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásának fontosságát, melynek révén a kapcsolatok teljes körű normalizálásához kell végül a két félnek eljutnia. Egy erről szóló dokumentumot is alá kell majd írnia Szerbiának, mielőtt még az Európai Unió tagállamává válna. Maga a tárgyalási keret is tartalmaz kitételeket a témával kapcsolatban. Az EU számára az a legfontosabb, hogy a két fél ne gátolja egymást az integráció folyamatában. Az unió legmagasabb szervei által jóváhagyott dokumentumot ellátták azokkal a kiegészítésekkel is, melyek kitérnek a Koszovó függetlenségét el nem ismerő EU-tagállamok álláspontjaira. Füle korábban már nem egyszer hangsúlyozta, hogy a tárgyalások folyamán senki sem fogja azt kérni Szerbiától, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, hiszen az EU öt tagállama sem ismeri el jelenleg azt.

A tervek szerint a 35. fejezet a csatlakozási tárgyalások elsőként megnyitott és utolsóként lezárt fejezete lesz majd. Ez összpontosít a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezésére. A szerb kormány tegnapi ülésén Aleksandar Vulin koszovói kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli minisztert jelölte ki a 35. fejezettel kapcsolatos tárgyalások vezetésére. A kormány ülése előtt a csatlakozási tárgyalások kezdete kapcsán Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes kifejtette, hogy az nagy napnak számít Szerbia számára. Közölte, hogy a szóban forgó fejezettel kapcsolatos állami politika összehangolását végzik majd el az ülésen, hogy egységes állásponttal üljenek a tárgyalóasztalhoz. Nem tudni pontosan, mit fog majd a 35. fejezet tartalmazni, tette hozzá, okozhat meglepetéseket is, nem lesz könnyű dolgunk – értékelte Vučić.

AZ UNIÓ IS TANULT A MÚLTBÓL

A folyamat kezdete után hamarosan megnyitják a 23. és a 24. fejezetet is, melyek a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a szabadságjogoknak a szavatolására, a korrupcióellenes és szervezett bűnözés leküzdésére irányuló harcra vonatkoznak. Ezeknek a fejezeteknek a lezárása garantálja, hogy az adott országban olyan alacsony szintre szorítsák vissza a korrupció és a bűnözés fokát, hogy az már ne tudja befolyásolni a demokratikus előrelépéseket, a piacgazdaság zavartalan működését. Az Európai Bizottság azért helyezte a figyelem a középpontjába az említett két fejezetet, hogy ezúttal elkerüljék a Románia és Bulgária csatlakozása során előfordult negatív tapasztalatokat, amikor is csakhamar kiderült, hogy a két állam igazságszolgáltatása és a törvények tiszteletben tartása még nem elég erős ahhoz, hogy meg tudjon birkózni a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel.

A CSATLAKOZÁS ÁLLAMÉRDEK

Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője véleményének adott hangot, hogy a polgárok már a tárgyalások folyamata alatt érezni fogják a pozitív változásokat. Maga is a 23. és a 24. fejezet mielőbbi megnyitását nevezte kulcsfontosságúnak, mert azok az igazságügy reformjával, a polgárok biztonságával foglalkoznak. Ezek egyben a legnehezebb fejezetek is – tette hozzá. Közölte, hogy az EU a szerb kormánnyal együttműködve fogja meghatározni a törvények összehangolásának módját. A jogszabályok alkalmazását kulcsfontosságúnak nevezte, s ennek ellenőrzésében a parlament, a bíróságok, az ombudsman szerepét emelte ki a közszolgálati médiumnak adott nyilatkozatában.

Az európai integrációkat nem dogmaként, hanem államérdekként kell értelmezni – jelentette ki Marko Đurić, az államfő tanácsadója. A csatlakozási folyamat fontos céljának nevezte az intézményrendszer erősítését, a reformfolyamatok felgyorsítását, melyek végső célja a teljes jogú uniós tagság elnyerése. Szerinte Szerbia nem lesz Törökországhoz hasonlóan örökös várományosa az uniós tagságnak, mert az EU tagállamainak többsége már kifejtette, hogy a szervezet stratégiai érdeke az állam felvétele az EU-ba.

Mint ismeretes, a kormány célja elnyerni az uniós tagságot 2020-ig. A célkitűzést itthon és külföldön is ambiciózus, de nem lehetetlen tervként minősítették.