2024. április 26., péntek

Bácsgyulafalva – kamerával megfigyelt település

A közbiztonság javítása érdekében a helyi közösség tanácsa bekamerázta Bácsgyulafalvát (Telecskát). Egyelőre négy kamera felügyeli a be- és kivezető utakat, illetve a központot, de még tizenkettő fölszerelését tervezik. A térfigyelő rendszerről Tápai Józseffel, a HK Végrehajtó Bizottságának az elnökével beszélgettünk.

Milyen meggondolásból döntött a HK tanácsa saját térfigyelő rendszer kialakítása mellett?

– Köztudott, hogy Szerbiában a Vajdaság területén, és azon belül a magyarok által lakott településeken a közbiztonság az átlagosnál alacsonyabb szintű. Nálunk nem volt annyira drasztikus a helyzet, mint néhány más magyar településen, de a lakosság többször azzal fordult a helyi közösséghez, hogy tenni kellene valamit ezen a téren. Még 1997–98-ban éjjeli őrjáratokat szervezett a lakosság a mind gyakoribb lopások visszaszorítása érdekében, ami fél év alatt eredményesnek is mutatkozott, ám utána a rendőrség fölszólítására a HK ezt a tevékenységet leállította. A jelenlegi szerbiai jogrendszer nem teszi lehetővé a polgárőrség megszervezését, noha az uniós tapasztalatok ezen a téren pozitívak, így olyan megoldás után néztünk, ami törvényes, aminek lesz visszatartó ereje, ennélfogva döntöttünk a kamerás megfigyelés mellett.

A szükséges anyagiakat pályázaton nyerték?

– A mostani rendszert magunk ki tudtuk finanszírozni, de hosszabb távra terveztünk. Jelenleg négy kamera fölvételezi a falu legfrekventáltabb helyeit, de a rendelkezésünkre álló központi egységre még tizenkét kamerát rá lehet csatlakoztatni. Ezzel a tizenhat kamerás rendszerrel, amit szándékaink szerint idén kialakítunk, megfigyelhetjük a határba vezető utakat is, ami a gyakori terménylopások megelőzésében fontos, és a települést úgy lefedhetjük, hogy senki se mehet el két utca hosszan anélkül, hogy legalább egy kamera ne lássa.

A HK tanácsa megfogalmazott egy Partnerség a közbiztonságért elnevezésű tervet. Ennek mi a lényege?

– Magánszemélyeket is be szeretnénk csatlakoztatni a rendszerbe. Például vállalkozókat, akiknek objektumai állnak a faluban. Ha ők megvásárolnak egy különben nem túl nagy összegbe kerülő térfigyelő kamerát, azt mi rákapcsoljuk a rendszerre, hogy lássa az üzlethelyiséget vagy raktárt, miközben a közterületet is megfigyeli, vagyis kölcsönös haszonnal járna. Tudva lévő, hogy a tőke a biztonságot szereti, és a megfigyelés valamilyen szintű biztonságot nyújt. Nem képzeljük persze, hogy ha bekamerázzuk az egész falut, majd csőstül jönnek Telecskára a vállalkozók, de lehetőséget nyújt, hogy valaki a biztonságot keresve ide tegye át a telephelyét.

Mit szól mindehhez a rendőrség?

– Falusi önkormányzatként nincs befolyásunk a rendőrség munkájára, viszont a video-megfigyelés törvény adta lehetőség. Elmondhatom, hogy az elmúlt két-három hétben, amióta üzemel a rendszer, jó kapcsolatunk alakult ki a rendőrséggel, lakossági bejelentések nyomán már kértek is tőlünk fölvételeket. Jelenleg állandó üzemmódban működnek a vezeték nélküli kamerák, és a fölvételeket egy hónapra visszamenőleg tudjuk tárolni. Ugyanakkor mozgásérzékelő üzemmódra is van lehetőség, ha meglesz mind a tizenhat, akkor a kevésbé forgalmas helyeken bizonyára ezt használjuk majd. A kamerák egyébként éjjel-nappal látók, és olyan fölbontásban rögzítenek, hogy az éjjel közlekedő jármű rendszámát is leolvassák.

Mit szólnak a polgárok ahhoz, hogy figyelik őket?

– Ez nem valóságshow, nem Big Brother: a hozzáférés teljesen zárt, csak a HK tanácsa által fölhatalmazott személy nézheti vissza a fölvételeket, és csak abban az esetben, ha valaki bejelentést tesz, illetve, ha a rendőrség lopás vagy garázdaság földerítése érdekében kéri a fölvétel kimásolását. Ebből eredően a polgárok örülnek ennek a lépésnek.

Elmondása szerint úgy tűnik, más települések is élhetnek ezzel az ötlettel.

– Úgy tudom, Szabadkán van még egy négykamerás rendszer, amit az önkormányzat állított föl, de az a közbiztonság fokozása mellett promóciós célt is szolgál, ugyanis bárki saját számítógépén figyelemmel kísérheti, mit vesznek a kamerák. A technika adta lehetőségeket ki kell használni, és az egész nem egy különösebben költséges beruházás. Ha a teljes rendszert számoljuk, tizenhat kamerával, tárhellyel, szerverrel, átjátszókkal, tartalék áramforrással, egyéb elektronikai kütyükkel és szereléssel, és ennek az árát a polgároknak kellett volna kifizetniük, minden lakosnak 300 dinárjába került volna a közbiztonság javítása. Ha javasolhatom más, kistelepülési önkormányzatnak ezt a módszert, ötletként hozzátenném, hogy mi a központi kamerát kivéve, ami közterületen, a posta épületén áll, a többit magánházaknál telepítettük, és ezzel elkerültük az engedélyeztetésért történő hosszas kuncsorgást és kiadásokat. Ezért is az elnevezés: Partnerség a közbiztonságért.