A Miniszterek Tanácsának ülésén kedden Brüsszelben megszületett a döntés, hogy Szerbia 2014 januárjában megnyithatja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az ülést követően Karl Erjavec szlovén külügyminiszter mondta el, hogy a pontos dátumot Görögország fogja meghatározni, miután 2014. január 1-jén átveszi az EU elnöklő országának tisztségét. Az első kormányközi konferenciát Görögország fogja összehívni, ehhez nem szükséges a Miniszterek Tanácsának, vagy az Európai Tanácsnak ismét összeülnie, magyarázta Erjavec.
A Tanjug hírügynökség már kora délután tudni vélte, hogy január 21-én tartják meg az első kormányközi konferenciát. A Miniszterek Tanácsának ülését követően többen is kifejtették, hogy továbbra is ez a dátum tűnik a legesélyesebbnek.
Az EU külügyminisztereinek döntést az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie holnap kezdődő kétnapos ülésén.
A nap végkimenetele feltehetőleg senkit nem lepett meg, tekintettel arra, hogy Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő már hétfőn kifejtette: Szerbia teljesítette a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodásba foglalt feladatokat, illetve feltételeket, vagyis semmi akadálya annak, hogy jövő év januárjában megtartsák a csatlakozási tárgyalások kezdetét jelentő első kormányközi konferenciát.
A keddi ülésen a Szerbiára vonatkozó tárgyalási keretet is elfogadták a külügyminiszterek. A tárgyalási keret az, amely szabályozza a csatlakozási tárgyalások menetét. Lényegbeli vita a keret 12-es, a 23-as és a 38-as pontja kapcsán alakult ki. Ezekben a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezéséről van szó. Az elfogadott szöveg értelmében a Belgrád és Pristina közötti normalizálódási folyamatnak egy jogilag elkötelező erejű megállapodás formájában végül a kapcsolatok átfogó rendezéséhez kell vezetnie. Ahhoz, hogy ez a mondat beírásra kerüljön a keretbe, Németország és Nagy-Britannia ragaszkodott, azzal, hogy ez a két ország az átfogó szó helyett a teljes kifejezést favorizálta, az EU többi tagállama azonban úgy vélte, hogy ez túlságosan szigorú megfogalmazás, hiszen a jogilag elkötelező erejű megállapodás valójában azt jelenti, hogy Szerbiának végül formálisan is el kell ismernie Koszovó függetlenségét.
Emlékeztetésképpen, a német Bundestag idén június végén fogadta el döntését, amelyben leszögezték: a Bundestag üdvözli, hogy a brüsszeli megállapodás értelmében Szerbia és Koszovó nem akadályozhatja egymás európai integrációját, ugyanakkor a Bundestag álláspontja szerint a Szerbia és a Koszovó közötti kapcsolatok normalizálódásának túl kell lépnie ezen a kereten. A cél egy jogilag elkötelező erejű megállapodás, amelynek értelmében Szerbia és Koszovó az EU tagállamaiként függetlenül gyakorolhatják jogaikat és tehetnek eleget kötelezettségeiknek. Ennek a szerződéses megállapodásnak a tagfelvételi tárgyalások lezárása előtt kell megszületnie.
A tárgyalási keretben az is megerősítést nyert, hogy a 23-as, a 24-es és a 35-ös tárgyalási fejezetek, amelyek Koszovóhoz, a igazságszolgáltatáshoz és alapvető jogokhoz, valamint a jogérvényesüléshez, szabadsághoz és biztonsághoz kapcsolódnak, már a tárgyalások kezdetén megnyílnak, és csak annak a végén zárulnak le. Szerbiának bizonyítania kell, hogy a Koszovó státuszával kapcsolatos álláspontja nem jelent akadályt az uniós szabályok és előírások alkalmazásának tekintetében, áll a tárgyalási keret 38-as pontjában. Ugyanebben a pontban azt is aláhúzzák, hogy a Szerbiában elfogadott törvényeknek nem szabad szemben állniuk a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok teljes normalizálódási folyamatával. Ha a tagfelvételi tárgyalások megnyitása után Szerbia bármikor akadályozza, halasztja, vagy felfüggeszti a feltételek teljesítését, akkor a csatlakozási tárgyalásokat felfüggesztik.
Az Európai Unió Tanácsa továbbra is figyelemmel kíséri Szerbia Koszovóval kapcsolatos igyekezetét, valamint az eddigi megállapodások alkalmazásának folyamatát, olvasható a Tanács kedden elfogadott határozatában, mint ahogyan az is, hogy Szerbiának és Koszovónak nem szabad egymást akadályoznia az európai csatlakozás útján. A Tanács felhívja Szerbia figyelmét, hogy a jövőben az eddigiekhez képest jóval nagyobb figyelmet fordítson a jogállamiság megvalósulására, a sajtószabadságra, a korrupció és szervezett bűnözés ellenes küzdelemre, a kisebbségvédelemre, az igazságügy reformjára, az LGBT közösség jogérvényesülésére, valamint a beruházói biztonság fokozására.
Carl Bildt svéd külügyminiszter már kedd délelőtt közölte: végső ideje, hogy Szerbia megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Linas Antanas Linkevičius, a litván diplomácia vezetője hasonló álláspontot képviselt, ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az EU tagállamai közül egyesek kötelesek tiszteletben tartani parlamentjeik állásfoglalását az unió bővítésével kapcsolatban.
Ami a jogilag elkötelező erejű megállapodást illeti, amelynek Szerbia és Koszovó között meg kell születnie, Predrag Simić politikai elemző szerint ez ahhoz fog vezetni, hogy a csatlakozási tárgyalások Szerbia és az EU között akár beláthatatlan ideig is elhúzódhatnak.
Ivica Dačić szerb kormányfő még a döntés közzététele előtt közölte, hogy kezdődjenek akármikor a tárgyalások, Szerbia készen áll. Tekintettel Ashton beszámolójára, Szerbia joggal lehet elégedett, hangsúlyozta Dačić.
