Példátlan újévi fenyőfaállításhoz, és ünnepi előkészülethez asszisztált a hét végén az ukrán rohamrendőrség a főváros Függetlenség terén, melyet a helyiek inkább Majdánként ismernek. Kijev főteréről szombat hajnalban gumibottal kergette szét a kormány és Viktor Janukovics államfő lemondását, előrehozott választást, valamint az ország EU-integrációs törekvéseinek folytatását követelő békés tüntetőket. A bíróság pedig megtiltotta, hogy a Majdánon, és Kijev központjának néhány másik fontos közterületén január 7-éig bárki is demonstráljon.
Egyes tüntetők ütemes dobolással tették még hangosabbá a kijevi tüntetést. Tegnap a Függetlenség téren a tiltás ellenére ismét százezres tömeg gyűlt össze (Fotó: Beta/AP)
A főként fiatalokból álló többezres tömeget hivatalosan azért szorította ki szombat hajnalban a karhatalom, hogy nyugodt körülmények között kerülhessen a helyére a kidíszített köztéri fenyő, illetve kezdődhessen meg az ünnepi készülődés. A másik okot pedig állítólag „a téren tapasztalt több incidens” szolgáltatta a rendőrségnek.
A kijevi központi tér megtisztítása az ünneprontóktól véres összecsapásba torkollott: a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, akik azért tiltakoztak, mert az államfő a múlt héten – miként azt előzőleg már jelezte – az EU vilniusi csúcsán nem írta alá a társulási szerződést az unióval. A rendőrök könnygázzal és gumibottal űzték ki a főtérről a több ezer tüntetőt, akik közül 35-öt előállítottak. Az akcióban legalább 35 tüntető, és 12 rendőr is megsérült.
A rendőrség hajnali akciója után újabb tüntetés kezdődött, amelynek több tízezer résztvevője az EU-párti, és rezsimellenes békés tüntetés erőszakos feloszlatása miatt tiltakozott. A megmozduláson részt vett több ellenzéki vezető is. Ukrajna több városában is az utcára vonultak az emberek a kijevi véres oszlatás miatt, amelyet elítélt az EU, és az USA is. Janukovics államfőt szintén felháborította a rendőrség szombati túlkapása, ahogyan Mikola Azarov miniszterelnököt is, aki alapos vizsgálatot kezdeményezett. Janukovics pedig a felelősök megbüntetését ígérte.
Az ország függetlenségének 22. évfordulója alkalmából megfogalmazott tegnapi elnöki köszöntőjében – vélhetően a tüntetések hatására – ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elősegíteni hazája közeledését az EU-hoz. Közölte azonban, hogy Ukrajna csak egyenrangú partnerként integrálódna az uniós országok közösségébe. Politikai elemzők úgy vélik, hogy a konkrétumok nélküli államfői üzenet elsősorban az indulatok megfékezését szolgálja.
Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök, az ellenzék ikonikus alakja, arra kérte az ukránokat, hogy a békés tüntetéseket a rezsim megdöntéséig folytassák. Az ellenzék hallgat rá. A bírósági tiltás ellenére a főváros központjában tegnap ismét százezren vonultak az utcákra. Tüntetők egy csoportja behatolt a kijevi városháza épületébe is.
A tömeg az EU mellett, és a rezsim ellen tiltakozott. A demonstrálókat ellenzéki politikusok vezették. Közöttük volt Arszenyij Jacenyuk, a bebörtönzött és múlt hétfő óta éhségsztrájkoló Timosenkót támogató Haza párt frakcióvezetője, és Vitalij Klicsko ökölvívó világbajnok, az UDAR párt elnöke is. Több ukrán nagyvárosban tegnap szintén az utcára vonultak az elégedetlenkedők, akiknek vezetői országos sztrájkkal fenyegetőznek.
Az ellenzék bejelentette: ezentúl egyezteti a kormányellenes közös akciókat, ugyanakkor koordinációs tanács létrehozását javasolja. A testületbe az ellenzéki pártok és diákszervezetek képviselői, szakértők, valamint ismert közéleti személyiségek kerülnének be. Ők tartanák a kapcsolatot az uniós intézményekkel, s közben igyekeznének rávenni az ukrán kormányt az EU-társulási szerződés aláírására is. Az ellenzéknek és a tömegmegmozdulásoknak más céljaik is vannak: elsősorban a kormány és az államfő lemondatása, továbbá előrehozott elnök- és parlamenti választás kikényszerítése.
Ukrajna több városában november 21-e óta tartanak folyamatosan az európai integráció melletti, illetve az oroszbarátsággal vádolt kormány, és az államfő elleni tüntetések. A kormány ugyanis akkor függesztette fel váratlanul (Brüsszel nagy megrökönyödésére) az EU–ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának előkészületeit, majd nyomban közölte: Ukrajna az Oroszország által létesítendő gazdasági-kereskedelmi és vámunióhoz csatlakozik. Az EU–ukrán dokumentumot az eredeti tervek szerint a múlt héten írták volna alá Vilniusban, az unió keleti partnerségi csúcsértekezletén. Ukrajna, élén Janukovics elnökkel azonban – különböző ürügyekre hivatkozva, de valójában orosz nyomásra – elzárkózott az aláírástól. Az ellenzéki tüntetők ezért hitszegőnek, és az ukrán társadalom árulójának tartják.
Kijev visszakozása ellenére az EU nem zárta be kapuit Ukrajna előtt. Sőt, a vilniusi csúcson mindegyik vezető uniós politikus a megállapodás fontosságát hangsúlyozta és azt üzente: ha Ukrajna teljesíti a feltételeket, megköthetik vele a társulási szerződést. Igaz, erre legkorábban a két év múlva esedékes rigai csúcson nyílik ismét lehetőség.
