A Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy katonai pályája című, dr. Lázár Balázs hadtörténész-szerző doktori disszertációjára épülő kötetben a Habsburg-seregekben, itáliai sikeres hadi működése, hadi eredményei révén táborszernagyi kinevezést és topolyai előnevet szerzett, topolyai kamarauradalmi birtokra szert tett Kray Pál báró, táborszernagy elsősorban katonai pályájának levéltári forrásokra alapuló bemutatása, továbbá alakja és korának rajza is körvonalazódott azon a könyvbemutatón, amelyet november 19-én, a Topolyai Múzeumban tartottak, a valamikori, Kray Pál építtette kastély emeleti nagytermében.
Az egy hónappal ezelőtt megjelent, Vajdaságban először Topolyán bemutatott kötet szerzőjével való beszélgetést, amely rendezvény a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület és a Topolyai Múzeum közös szervezésében valósult meg, a topolyai Tomik Nimród történész vezette nagyszámú érdeklődőből álló közönség előtt. A könyvbemutatót megelőzően gyászmisét szolgáltattak a Kray családért a Sarlós Boldogasszony római katolikus templomban.
Az esten szó esett többek között az 1790-es években az első koalíciós háborúban a tábornoki karba is bejutott Kray Pál érdemeiről, az itáliai fronton tanúsított helytállásairól. 1791-től tábornokként ténykedett, a törökök fölötti győzelmeiért megkapta a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét és a bárói címet. Az 1792-ben kirobbanó francia háborúk folyamán Kray a fősereg elővédjét vezette, amelyről köztudott: a Habsburg-sereg pajzsa volt, ha védekezni kényszerült és kardja, ha támadnia kellett.
Kray Pál számtalan kisebb nagyobb ütközetben aratott győzelmet a franciák felett, ezért 1795-ben altábornaggyá nevezték ki, és a Katonai Mária Terézia Rend parancsnoki osztályát is elnyerte. 1799-ben az itáliai hadseregben hadosztályparancsnokként ért el sikereket, de fölöttese váratlan halála miatt ő állt a császári-királyi sereg élére. 1799 áprilisában visszaverte a francia offenzívát Verona térségében, ellentámadásba ment át, és április 5-én Magnanónál nagy győzelmet aratott. Sikereit Mantova visszafoglalásával koronázta meg 1799 júliusában. Jutalma táborszernagyi rang, a topolyai kamarauradalom lett, amelyet kedvezményes áron 1800-ban meg is vásárolhatott. Elnyerte továbbá egy gyalogezred tulajdonjogát, amely immár komoly hatalommal és jövedelemmel járó tisztség volt.
– Az itáliai sikerek révén immár számára a topolyai előnév is dukált. Kray Pál egy szegény, köznemesi származású ember volt, gyakorlatilag vagyontalan, és helyzetéből a katonai karrier révén a báróságig jutott, a főnemességbe emelkedett. A topolyai, korában 183 000 forint értékű kamarauradalmi birtokot adományban kapta az uralkodótól. Az adományozás azt jelentette, hogy jelentős árengedménnyel vásárolhatta meg. Igen jelentős vagyon birtokosává vált ennek köszönhetően, amelyet tovább is örökíthetett – fejtette ki a kutató.
1800-ban, hatvanhat éves korában következett be pályájának másik csúcspontja, amikor a németországi hadsereg élére nevezték ki, de ezt a működését nem kísérte olyan siker, mint itáliai ténykedését, megalázó módon leváltása is hamarosan bekövetkezett. Ezt követően Kray Pál topolyai birtokára vonult vissza, ahol belefogott kastélya építésébe is. Lázár Balázs, csakúgy, mint beszélgetőtársa, Tomik Nimród, fontosnak tartották kiemelni: Kray Pál egész életében azon fáradozott, hogy nemcsak saját, hanem családja egzisztenciáját is biztosítsa, utódjainak pályáját egyengesse, karrierépítését segítse. Tomik hangsúlyozta hallgatóságának: Kray Pál utódjainak személyéről és ténykedéséről sokkal tájékozottabb a közvélemény, mint magáról Pálról, akit a topolyai történész a Topolyához köthető leghíresebb személyiség jelzővel látott el.
– Európai hírnévre tett szert katonai tettei révén, 1800-ban magyarként a legmagasabb katonai tisztséget töltötte be, mégis homály fedi őt és tevékenységét. Ennek egyik oka lehet, hogy míg az 1703-tól 1711-ig zajló Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelt történelmi eseményeknek számítanak, a közbeeső időszakra és az akkori történésekre, személyiségekre nem fókuszálnak kellő mértékben – fejtette kis Tomik, aki a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület és a Film-Múzeum Civil Szervezet tagjaként arra buzdított: szükséges lépéseket tenni arra vonatkozóan, hogy a jövőben Kray Pálról utcát nevezzenek el Topolyán (kutatások igazolják, hogy 1936-tól 1946-ig a Tito Marsall utcát Báró Kray utcának nevezték), és Kray Pálnak egész alakos szobrot emeljenek a városban.
