A helyi önkormányzatban hatalomváltásra készülő ellenzéki pártok, mindenekellőtt a Szerb Haladó Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom képviselői már hosszú ideje amiatt bírálják a városvezetést, hogy képtelen beruházókat hozni Zomborba. Szerintük legutóbb az olasz Calzedonia fehérneműgyár három évvel ezelőtt megnyílott üzeme volt az utolsó jelentős külföldi befektetés, de az ígért második üzemcsarnokot már más városban építette fel a befektető.
A POLGÁRMESTER VÁLASZA
Nemanja Delić, Zombor polgármestere a Somborske novine hetilap legutóbbi számában egy teljes oldalon, táblázattal kiegészítve sorolja az elmúlt öt esztendő helyi beruházásait. A saját aláírásával megjelent cikkben közli, hogy 2008 és 2013 között összesen 230 projektet valósítottak meg a város területén, 3,8 millió euró összértékben.
A polgármester kiemeli a már említett Calzedonia-üzemet, amely jelenleg 1160 dolgozónak ad munkát, az ugyancsak olasz tulajdonban álló Progetti lábbeligyárat, amelynek 450-en dolgoznak, az Apple World regőcei beruházását, ahol 20 hektáron almaültetvényt telepített a cég, amit belátható időn belül 120 hektárra kíván bővíteni. A beruházások közt említette a Meteor-komerc takarmánykeverőjét és a Lučić Prigrevica zöldségfeldolgozóját, ami az egykori Panonka ételgyár hűtőházában működik.
A polgármester számos olyan projektet is fölsorol beszámolójában, amelyek a falvakban és a városban élő polgárok igényeit és kényelmét szolgálják, köztük a gázvezeték kiépítésébe beruházott 30 millió, illetve a vízellátásba fektetett 5 millió euró értékű munkákat.
MENNYIT (NEM) RUHÁZTAK BE ZOMBORBAN?
Vladislav Živanović, a Szerb Megújhodási Mozgalom zombori városi bizottságának elnöke szerint pártja szinte semmivel se ért egyet abból, amit a polgármester a nyilvánosság felé kommunikál.
– A Calzedonia ugyan gyárat nyitott, de három évi tortúrába került neki, mire elintézte a szükséges engedélyeztetést, a Progetti viszont már jóval korábban megvetette a lábát Zomborban. Az újságban leközölt táblázatban szereplő beruházások pedig zömmel tartományi pénzből történtek, és egyetlen munkahelyet se teremtettek. Leggyakrabban a határutak rendezése szerepel a kimutatásban, hát kérem, ezeket az utakat minden évben javítani kell, mert idény végére már alig használhatók – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Živanović. – A városi közigazgatásban kaotikus a helyzet, akár az ipari zóna infrastruktúrájának dokumentációja terén. A potenciális beruházó nem kap képet róla, kinek a tulajdonában állnak a parcellák, hol húzódnak földalatti vezetékek, ráadásul a városatyák busásan megfizettetnék a telekbérletet, nem csoda, hogy elriadnak a befektetők.
Az SZMM zombori elnöke emlékeztetett, hogy a városban 1996-tól a DP és az SZDP volt hatalmon, 2000-től fogva pedig a DP és koalíciós partnerei vezetik az önkormányzatot.
– Az állítólagos beruházások helyett a hatalomtartóknak arról kellene beszámolniuk, hogy 1996-től tízezren maradtak munka nélkül, és ugyanennyien elhagyták a várost, miközben mindössze 1160 új munkahely létesült. Azt kellene összeszámolniuk, hogy ez alatt az idő alatt hány gyár és vállalkozás csukott be, hogy egyre többen igénylik a népkonyha szolgáltatását, és hogy Nyugat-Bácska területén Zomborban legalacsonyabb az átlagbér. Szégyen. Ha lenne erkölcsi érzületük, a városi hatalom bitorlóinak nyomban távozniuk kellene posztjukról – fogalmazott Živanović.
EGYES PROJEKTEK NEM IS LÉTEZNEK?
A kerényi (Kljajićevo) helyi közösség azt tervezi, hogy községi rangot szerezzen Zombor város területén, és így lerázza magáról azt a nyomást, amit szerintük a jelenlegi városvezetés határozatai és magatartása gyakorol rájuk. A HK nevében nyilatkozó Dejan Nikšić tanácstag szerint a polgármesteri beszámolóban említett kerényi sportcsarnok első fázisának építése, amire állítólag 35 millió dinárt fordított a nagyberuházási alap, csupán papíron létezik, ugyanis hozzá se fogtak a munkához. De nem ez bőszítette föl igazán a helybelieket, hanem hogy a város vezetői közül senki se ment el a falugyűlésre. Meghívták a polgármestert, a Vízművek igazgatóját, a kommunális ügyekkel megbízott osztályvezetőt, a Prostor közvállalat vezetőjét, valamint a Vajdaság Vizei illetékes igazgatóját, akik a falugyűlés kezdete előtt jelezték távolmaradásukat.
– Az eset újabb bizonyíték arra, miként viselkedik a városvezetés a lakossággal szemben. Senki se méltatta arra a helybelieket, hogy választ adjon a kérdéseikre – nyilatkozta Nikšić.
Kérdés pedig akadt bőven. A kerényiek ugyanis nem adják a temetőjüket, ami a zombori önkormányzat határozata alapján a közelmúltban alapított Prostor kommunális közvállalat illetőségébe került. A közvállalat viszont nem ad fizetést a temetőben és a közterület-fenntartásban dolgozó kerényi alkalmazottaknak. Ezeket a béreket a helyi közösség igyekszik kigazdálkodni, hogy ne kerüljön függő viszonyba a közvállalattal, illetve magával a várossal. A polgárok szeretnék, ha mielőbb megoldódna a falu ivóvízellátása, mert a helyi kutak vizében túl sok az arzén, ezért egy ideje már lajtos kocsiból kapják az ivóvizet. Ugyanígy égető probléma a falun átvezető lecsapolási csatorna tisztítása, mert a megemelkedett vízszint lakóépületeket fenyeget. A falugyűlésen fölvetődött még a helyi közösség finanszírozásának kérdése, valamint, hogy mikor épül meg a régen beígért sportcsarnok. Illetékesek hiányában viszont jószerével csak találgatásokba bocsátkozhattak a kerényi polgárok.
