Mi is megemlékeztünk a suliban a tizenhárom dicső aradi vértanúról, meghallgattuk a hőstetteiket, és még Ady-verset is szavaltunk!
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Csak a Zacsekpeti maradt szégyenben az ünnepségen, mert sehogyse tudta helyesen kimondani Dessewffy tábornok nevét.
– Látom már, hogy hol fogsz elhelyezkedni, Tepeti – kommentálá a leégést az apukája. – Az anyakönyvi hivatalban, mert ott újabban úgyis csupa olyan krajinai káder ül, aki képtelen megbírkózni a magyar nevekkel. Háromszor kellett visszavinnem az anyósom születési bizonyítványát, mert folyton elírták a vezetéknevét.
– Talán a kedves anyósa is nemesi származású, és ilyen régies a családneve? – érdeklőde amama.
– Dehogyis nemes! – legyinte a Zacsek. – Becsületes szűcsmesterek voltak az elődjei, ezért Szűrszabónak hívják őket. Képzelheti, hogy miféle változatokat kaptunk! Vérig sértették vele az anyósom.
Ámde nemcsak az aradi vértanúk ünnepe volt gyászos esemény a héten, hanem a kormányprogram is. Jól bemutatkozott vele az ifjú pénzügyminiszter, a Krsztics Lázó: olyan rigorózus intézkedéscsomagot jelentett be, hogy csak úgy szédeleg tőle mindenki!
– Szép kis csomag, mondhatom – kommentálá a kukacos Zacsek. – Ha eme pénzügyi zseni ezt tanulta az amerikai egyetemen, akkor próbálta volna ki az ötleteit ott, helyben, az amcsiknál. És ha beválik, akkor majd mi is átvesszük.
– Ne zúgolódjon, Zacsek, mert takarékoskodás nélkül semmire se megyünk – inté őt atata. – Miért fáj magának, hogy lefaragják a magas köztisztviselői fizetéseket?
– Azt nem bánom, hogy egynegyedével csökkentik a százezernél nagyobb fizukat, meg hogy korlátozzák a miniszterek utazásait, sőt! De hogy a forgalmi adót is megnövelik, és emiatt minden megdrágul, az igenis dühít! Így minket is sújtanak, pedig már ott tartunk, hogy az afganisztániak ide küldik a segélyszállítmányaikat.
– Na és hogy már 2015-ben bekövetkezhet a fellendülés, az magának smafu?
– Igen, de ahhoz át kell vészelni a jövő évet, ami állítólag még az ideinél is rosszabb lesz. Kár, hogy a csomagjukhoz nem mellékeltek mindjárt egy speciális nadrágszíjat is, amelyen végig vannak lyukak. Azzal fel is köthetnénk magunkat.
– Mégis, mire számított, Zacsek? Szépen megmondta a mindenható Vucsics, hogy az előző hatalom annyira tönkretette a gazdaságot, hogy csak egy lépés választ el bennünket a csődtől, vagyis a szakadéktól. Hát most megtették ezt a lépést.
– Semmi jóra nem számítottam, Gyula zomzéd. De már másfél éve eme híres nemzetvédők kormányoznak, akik felvirágzást és rengeteg munkahelyet ígértek, és nem hogy nem javult a helyzetünk, hanem még tovább süllyedünk.
A választási kampányban az egyik elnökjelölt így szónokol:
– Testvéreim! Az előző elnök négy éven keresztül hazudott, becsapta az egész országot, és milliós vagyont lopott össze magának!
– Így van! – helyesel a tömeg. – És te mit szeretnél tenni?
– Szeretnék a helyébe lépni, hogy én is kapjak egy esélyt.
De azért nálunk még nem mindenhol nyilvánul meg az a nagy megbecsülés a manyinások iránt, amit a politikusok hirdetnek. A temerini buszban egyáltalán nem nyilvánul meg, mert ott például a héten is egy kétméteres marcona patrióta akkora nyaklevesekben részesített egy szerencsétlen magyar srácot, hogy a balesetin kötött ki. Azért, mert anyanyelvén SMS-ezett.
– Jesszusom, ha már ez is ilyen nagy bűn egyesek szemében, akkor mi történt volna, ha szegény gyerek meg is szólal magyarul? – sopánkoda amama.
– Mehetett volna panaszra a Nikolics Tómóhoz, aki szerint a magyarok egyáltalán nincsenek veszélyben Szerbiában – bólogata atata.
– Én meg azt mondom, hogy nem kell ennyire felfújni ezt az ügyet – epéskede a Zacsek. –Ki tudja, lehet hogy az ipse nem azért pofozkodott, mert utálja a magyarokat, hanem jóindulatból, mert a magyar fiú rossz helyesírással írta azt az SMS-üzenetet. Hátha elvégezte a toleranciatanfolyamot, és szívügyének tartja a magyar helyesírást.
A kis Gazsi levágatja a haját. Otthon mutatja az apjának:
– Apám, skinhead lettem!
Az apja jól pofon vágja. Odamegy az anyjához:
– Anyus, skinhead lettem!
Tőle is kap egy pofont, meg a bátjyától is, akinek szintén eldicsekszik az új frizurájával.
Eltöpreng a gyerek, majd levonja a következtetést:
– Csak egy órája vagyok skinhead, de máris utálom a cigányokat.
PISTIKE, becsült manyinás és helyesírásszakértő
