Orosz olajfúró torony a Jeges-tengeren (Fotó: Beta/AP)
Új konkurenssel kell számolniuk a Panama- és a Szuezi-csatornáknak – ezt jósolják az illetékes szakemberek, ugyanis a globális felmelegedés k0vetkeztében a Jeges-tengeren olyan hajózási útvonalak nyílnak meg, amelyek két héttel megrövidítik a Távol-Keletről, Kínából, Dél-Koreából, érkező áru szállítási idejét. Ez 300 000 dolláros megtakarítást eredményezhet egy szállítmányra vonatkozólag. A kínai kutatók számításai szerint hét év múlva az ország külkereskedelmi forgalmának már mintegy 5–15 százaléka halad majd az északkeleti tengeri átjárón keresztül.
Sam Chambers, a SinoShip hajózási magazin szerkesztője szerint az új útvonal a Jeges-tengeren alapjaiban fogja megrengetni és átformálni a világkereskedelmet. Meglátása szerint Kína – mivel a legnagyobb exportpiaca éppen Európában van – igyekszik majd a lehető legjobban kihasználni az új lehetőséget.
Kínából Európába ugyanis tavaly 209 milliárd euró értékű árut szállítottak.
VIRÁGZÓ TURIZMUS
Az új útvonal nemcsak kereskedelmi szempontból érdekes a hajótársaságok számára, hanem az idegenforgalom terén is igyekeznek kiaknázni a lehetőségeket. Tavaly rekordszámú európai turista döntött az északi vizek bejárása mellett. Elsősorban a norvég fjordok és a Brit-szigetek környéke vált népszerűvé. Tavaly 1,28 millió vakációzó választotta az északi tengereken való kikapcsolódást.
David Titley, az amerikai hadsereg szakértője szerint azonban ezek a turistaexpedíciók veszélyesek, és eddig csak a szerencsén múlott, hogy nem következett be egy Titanic-szerű baleset ezeken a vizeken.
VESZÉLYBEN AZ ÖKOSZISZTÉMA
Az átalakuló hajózási feltételek már vonnak maguk után komolyabb következményeket is. A mostoha hajózási körülményekhez alkalmazkodva új hajózási szabályzatot, szigorúbb előírásokat kell hozni, amelyek elsősorban új hajóépítési technikákban, valamint a mentési előírásokban mutatkoznának meg. Egyebek között ezekről beszélt a Északi-sarkvidéki Tanács (Arctic Council) nyolc tagállama a tavalyi csúcstalálkozón.
Nem ez volt az egyetlen ok, amely miatt összegyűltek a tanács tagjai. Az Északi-sarkvidék ugyanis hatalmas olajtartalékoknak ad otthont, amely a becsült összkészlet 25 százalékát teszi ki. Jelenleg, amikor az arab országok tartalékai kezdenek kiürülni, az olvadó jégtakaró kiváló lehetőséget nyújt az sarkvidékkel szomszédos országoknak, hogy nagyobb befolyást nyerjenek az olajpiacon. Ez a versenyfutás akár komolyabb konfliktusokhoz is vezethet, ha a jövőben nem tudnak diplomáciai megoldást találni a felek az előttük álló gondokra. A nyolc tagállam mellett természetesen vannak más országok is, amelyek inkább a kereskedelmi útvonalak miatt szállnak be a játékba – a már említtet Kína, de itt van még Japán is – amely tovább bonyolítja a helyzetet.
A sarkvidéki területek, nyersanyagok és utazási útvonalakért folyó versenyfutás miatt egyes diplomaták és szakemberek akár igen sötét forgatókönyvet is elképzelhetőnek tartanak. Orosz diplomaták szerint annak ellenére, hogy a sarkvidéken jelenleg nyugalom honol, nem zárható ki, hogy a jövőben az átrendeződött erőviszonyok miatt akár fegyveres beavatkozás is bekövetkezhet.
Emellett azt sem szabad elfeledni, hogy a jégtakaró a globális felmelegedés miatt kezdett olvadni, és már hatalmas károkat tett az Északi-sark ökoszisztémájában. Tovább rontja a helyzetet, hogy a hatalmas olajkinccsel kecsegtető felmelegedés miatt a sarkvidéki országok kezdenek megfeledkezni a klímaváltozás okozta problémák elleni harc szükségességéről.
– Ahelyett, hogy az éghajlatváltozás miatt olvadó jégtakarók ösztönözné őket a cselekvésre, inkább fegyverekbe ölik a pénzüket, hogy harcolhassanak a jég alatt rejtőző olajért – nyilatkozta az Independent lapnak Ben Ayliffe, a Greenpeace aktivistája. Ezzel a környezetvédő szerint az országok éppen azért a fosszilis nyersanyagért fognak harcba indulni, amely eredetileg is felelős volt az olvadás megindulásáért.
Nyitókép: Orosz olajfúró torony a Jeges-tengeren (Fotó: Beta/AP)
