Rendhagyó tanácskozás színhelye volt a hétvégén Torda, ahol Magyarország, Románia és Szerbia kistelepülésiről érkező, mintegy ötven vállalkozó és gazda tárgyalt a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Első alkalommal szerveztek meg ilyen témakörű tanácskozást, két EU-s tagország és egy csatlakozási tárgyalások megkezdését váró ország települései között, a szervezők pedig remélik, hogy lesz folytatása is, ha nem Tordán, akkor más színhelyeken. A helybeli és környékbeli gazdák közül mintegy húszan jelentek meg és harminc vendég érkezett Pacsérról, Bácsfeketehegyről, Balástyáról, Bihartordáról, Zsombolyáról és Újszentesről. A szervezők célja, hogy a jövőben a települések közötti, határon átnyúló kapcsolatteremtést kiterjesszék azokra a kistérségekre is, amelyek között még nincs testvér-települési együttműködés.
Torda gazdag kapcsolatrendszerrel rendelkezik, hét testvértelepülése van, ami eddig csak a sportkapcsolatok és művelődési rendezvények szervezésében merült ki. A faluban élők többsége mezőgazdaságból él. Példa értékű gazdaságok és egyéb vállalkozások vannak a településen. Ugyanakkor van egy természeti kincsük is, az pedig a gyógyvízforrás, amelynek hasznosítása sokat lendítene a falu fejlődésén.
– Felmerült a gondolat, hogy tenni kell a gazdasági együttműködés terén is. Úgy gondolom, hogy a kapcsolatnak akkor van értelme, ha gazdasági kapcsolatok is létrejönnek. Ezért szervezzük első alkalommal testvértelepülések gazdáinak, vállalkozóinak a találkozóját. Megpróbálunk elindítani egy folyamatot, amelyben remélhetőleg egymásra találnak a különböző települések vállalkozói és gazdái, megismerkednek és netán közös érdektől vezérelve közös beruházás, a piacon való közös fellépés is létrejön. Természetesen szeretnénk elérni azt is, hogy az EU-s tagországok által támogatáshoz jussunk közös vállalkozások beindítására – mondta Dobai János, Torda tanácsának elnöke. Reményét fejezte ki, hogy vállalkozók érkeznek a faluba, aminek köszönve munkahelyek nyílnak, ami itthon tartja a fiatalokat.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke megnyitó beszédében példaértékűnek mondta a sokak által leírt, Bánát közepén elterülő kis település kezdeményezését, hangsúlyozva, hogy a folyamatos építkezés támogatásra érdemes.
– Ezek a tanácskozások azért fontosak, mert életet visznek egy-egy kis közösségbe, ugyanakkor erősítik azoknak az embereknek a kapcsolatrendszerét, akik ugyanazzal a témával foglalkoznak, ugyanabban a témakörben gondolkodnak, keresve a megoldásokat, a boldogulásnak az útjait. A mezőgazdaság számunkra kiemelten fontos ágazat, mert a vajdasági magyar közösségnek a túlnyomó többsége érintett ezzel az ágazattal, s ezért azt gondolom, hogy minden olyan manifesztáció, amely ezt a témát teszi a megfigyelés középpontjába, különösen fontos – mondta Pásztor István.
Szabó József, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója elsősorban azért jött el a tanácskozásra, hogy meghallja, milyen óhajok vannak a hitelezési vonalak esetleges bővítése szempontjából. Elmondta, hogy az alap a 2014-es évben közel ötmillió eurós összeggel rendelkezhet (kétszáz millió dinár a költségvetésből, háromszáz millió a korábbi költségek visszafizetéséből származik). Mint mondta, a kölcsönök iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az idén 780 pályázó jelentkezett és 380-an meg is kapták a kölcsönt. Arra biztat minden gazdát, hogy ne csüggedjen, ha esetleg az első pályázata nem részesült pozitív elbírálásban – érdemes másodszor is pályázni.
A vendégek között volt Kaba Gábor, aki három mandátumban volt Zsombolya polgármestere, jelenleg építkezési és földmegmunkáló magánvállalkozása van.
– Tizenkét évig voltam Zsombolya polgármestere, rengeteg kapcsolatot sikerült kiépítenünk úgy az anyaországgal, elsősorban a Csongrád megyei önkormányzatokkal, mint a vajdasági önkormányzatokkal. Persze, amikor Vajdaságról volt szó, akkor mindig azokat a településeket kerestem, ahol magyarok laktak. Ebben az időszakban sikerült kiépítenünk egy olyan hálózatot, ami alapja volt egy európai gazdasági csoportosulás létrehozásának, melyet negyven magyarországi és ugyanennyi romániai település hozott létre. Ebben remélhetőleg a határ menti vajdasági települések is részt vesznek majd. Egyelőre a szerb törvénykezés ezt nem engedi meg, de az EU felé közelítő folyamat ezt megváltoztatja – nyilatkozta lapunknak Kaba Gábor.
Az egybegyűlteket köszöntötte dr. Torda Márta, a Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében, aki Fazekas Sándor miniszter üdvözletét is tolmácsolta.
A tanácskozáson több előadás is elhangzott, amelyeken Szalkai Nemes Valéria, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke, Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettes, Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója és Szabó József, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója szóltak az egybegyűltekhez. A részvevők ellátogattak a helybeli szövetkezetbe és megtekintettek néhány gazdaságot.
