Elégedetlen katonatisztek csoportja nemrég a levegőbe lövöldözött egy támaszponton Mali fővárosának, Bamakónak a közelében. Így tüntettek a kormány ellen, mert becsapva érezték magukat. A politikusok ugyanis a parlamenti választás előtt azt ígérték nekik, hogy előléptetik őket, ám nem így történt, amire sorozatlövések formájában jött a válasz, egyéb következmények nélkül.
Sokkal veszélyesebb lövöldözés tört ki az ország északi részén, ahol a kormány ellen küzdő tuareg lázadók fegyveres szervezetének, az Azawadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalomnak (MNLA) több harcosa a mali hadsereg katonáira támadt. Emiatt ismét feszült helyzet alakult ki az ország északi térségében, ahol korábban a fanatikus iszlamista lázadók okoztak felfordulást. Az iszlám szélsőségeseket – a tuaregeket és a kormányhadsereget is legyőzve – hosszú ideig teljes ellenőrzés alatt tartották a térséget, az év elején azonban francia intervenciós seregek őket is kifüstölték a térségből.
Az iszlamisták nagy többsége elmenekült az országból, de sokan a hegyekben rejtőzködnek. Időnként (öngyilkos) merényleteket hajtanak végre mali városokban, amelyekben a rendre a hadsereg és külföldi békefenntartók ügyelnek.
A nagy felfordulás Maliban 2012 tavaszán kezdődött, amikor a hadsereg megbuktatta az államfőt. A puccs után az ország északi része az őshonos tuareg lázadók kezére, majd nem sokkal utána – az Al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatban álló – fanatikus iszlamista lázadók fennhatósága alá került.
A Nyugat attól tartott, hogy az iszlamisták elfoglalják az egész országot, és terrorista központtá változtatják. Ennek megakadályozására az idén januárban – a mali kormány kérésére, és utólagos ENSZ-jóváhagyással – a volt gyarmattartó Franciaország csapatokat küldött az afrikai országba, és felmorzsolta az iszlamistákat Észak-Maliban. A francia katonai intervenció után vált lehetővé a tizenkét millió lakosú északnyugat-afrikai ország konszolidálása, amelynek része volt az augusztusban megtartott elnökválasztás is.
Az ingatag biztonsági helyzet miatt az ENSZ júliusban
11 200 kéksisakost és 1440 rendőrt küldött Maliba. A kontingens feladata a városok és a civilek védelme, illetve az állam szuverenitásának kiterjesztése az ország északi részében, a helyi (és a francia) erőkkel együtt.
Az iszlamistákat sikerült megfutamítani, de a tuareg MNLA maradt, sőt az utóbbi időben megerősödött. Célja a széleskörű autonómia biztosítása az országban (főként Mali északi részében) élő őshonos tuareg lakosságnak. A központi kormány eddig nem siette el az MNLA követeléseinek teljesítését, hiszen a tuaregeket lázadóknak tekinti, és a terroristákhoz hasonlóan kezeli őket.
Az országot felszabadító franciák azonban az MNLA pártját fogták, hiszen az év elején segített nekik az iszlám radikálisok elleni harcban. Emiatt a mali kormány kénytelen bizonyos engedményeket tenni a tuaregeknek, akik az eddigi sikertelen egyezkedések miatt előbb csak fenyegetőztek, hogy felfüggesztik a béketárgyalásokat és a tűzszüneti megállapodást a kormánnyal. Nemrég be is váltották fenyegetésüket: kormánykatonákra támadtak. A héten – Mali északi részében – csaptak le a katonákra.
Az elégedetlen tuaregek megnyugtatása végett a kormány közölte, hogy inkább tovább tárgyalna az MNLA-val, és kész kiterjedt autonómiát biztosítani Észak-Mali számára. A kormány azonban azt is megüzente a harcias tuaregeknek, ha nem fejezik be az ellenségeskedést és ellenséges katonai műveleteiket, hamarosan támadást indít ellenük.
