2024. április 26., péntek

Szlovénia támogatja Szerbiát

A két ország közösen léphetne fel harmadik országok piacain – hangzott el Belgrádban a két ország közötti első közös kormányülésen

A szerb és a szlovén kormány első együttes ülését követően Alenka Bratušek szlovén miniszterelnök országa támogatásáról biztosította Szerbiát az európai integrációs úton. Bratušek és Ivica Dačić szerb kormányfő közösen megtartott sajtótájékoztatójukon felfelé ívelőnek minősítették a két ország közötti kapcsolatot, és ígéretet tettek arra, hogy a jövőben évente egyszer tartanak közös kormányülést. Szlovénia továbbra is támogatni fogja Szerbiát és a régió többi országát az európai csatlakozás útján, hiszen ez az egyetlen módja a régió stabilitása erősítésének, nyomatékosította Bratušek, aki egyetért Dačićtyal, hogy Szerbiának és Szlovéniának a politika, a kultúra, az oktatás és a gazdaság tekintetében is el kell mélyítenie a bilaterális együttműködést.

Alenka Bratušek szlovén miniszterelnök (Fotó: Tanjug)

Alenka Bratušek szlovén miniszterelnök (Fotó: Tanjug)

Dačić kiemelkedőnek nevezte a két ország közötti gazdasági kapcsolatot, tekintettel arra, hogy Szlovénia Szerbia nyolcadik legjelentősebb külkereskedelmi partnere. A két ország között átlagban évi 800 millió euró értékben valósul meg külkereskedelmi árucsere. Szerbiában 1500 szlovéniai központú vállalatot és külképviseletet tartanak nyilván, ugyanakkor Szlovéniában csupán három szerbiai cég van jelen a piacon. A szlovéniai vállalkozások szerbiai beruházásának értéke az utóbbi tíz évben elérte az 1,4 milliárd eurót. Ahhoz, hogy ez növekedhessen, Szerbiában jobbá kell tenni az üzleti klímát, fejtette ki Dačić, mint ahogyan azt is, hogy a két országnak közösen lenne érdemes megjelennie a harmadik országok piacain.

A felek egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy a szukcesszió kérdésében minél előbb közös nevezőre kellene jutniuk. Ebben a témakörben eddig a kérdések 50 százalékát sikerült feldolgozniuk, ismertette a szlovén miniszterelnök.

– Közös érdekünk, hogy a szukcessziós kérdéseket minél előbb megoldjuk. A világban számos olyan objektum van, amelyet nem osztottunk fel egymás között. Az egyik legnagyobb gond az, hogy az objektumok egy jelentős része után Szerbia fizeti a bérleti díjat, azzal azonban tisztában vagyunk, hogy ezek az ingatlanok nem bennünket fognak megilletni. Egy példa: New Yorkban egy Park Avenuen található lakásért havi 10 ezer dollárt fizetünk, a szukcessziós kérdések rendezése után pedig erre a lakásra feltehetőleg Szlovénia formálhat majd jogot. Őrültség ennyi pénzt fizetni azzal a magyarázattal, hogy így őrizzük meg Szerbia nemzeti érdekeit – taglalta Dačić.

A titkos adatok cseréjére vonatkozólag megállapodást, az energetika, valamint a harmadik országok piacain való fellépés területéhez kapcsolódóan pedig memorandumot írtak alá a szerb és a szlovén kormány képviselői. A szerb oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési, valamint a szlovén oktatási, tudományügyi és sportügyi minisztériumok képviselői pedig együttműködési protokollt írtak alá.

A közös kormányülést megelőzően Zorana Mihajlović szerb energetikai miniszter Dejan Židan szlovén mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszterrel tárgyalt, Ivan Mrkić szerb külügyminiszter Karl Erjavec szlovén diplomáciai vezetőt fogadta, Rasim Ljajić kereskedelmi és távközlési miniszter pedig Sama Omerzela infrastrukturális és területrendezési miniszterrel beszélgetett.