2024. április 26., péntek

MagyarZó Pistike messéi

Szeptember végén amamát mindig elkapja a nosztalgia, tegnap például Petőfit idézte paprikasütögetés közben!

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,

Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,

De látod amottan a téli világot?

Már hó takará el a bérci tetőt”

– Mi hozott ilyen poétikus hangulatba, Tematild? -- csodálkoza atata. – Méghozzá egy olyan prózai munka közben, mint a télirevaló készítése. Jobb lenne, ha szavalgatás helyett inkább arra vigyáznál, hogy ne égesd meg a paprikát, mert utálom a kozmás ajvárt.

– Annyira megható a hulló falevelek látványa, Tegyula! Ilyenkor rögtön eszembe jut, hogy milyen gyorsan eliramlik az élet, ahogyan nagy költőnk írta. És a te fejedet is már megüté a tél dere...

– Igen, itt az ősz hivatalosan is – kapcsolóda be a Zacsek –. Sárgulnak a falevelek és hullanak a politikusok. Mint a belgrádi polgármester, a Dragan Gyilasz, meg az újvidéki Boriszláv Novákovics. De érdekesek ezek az őszi fuvallatok, hogy csupa ellenzéki politikust sodornak el.

– Hja, Zacsek, akinek „vezája” van Szent Péternél meg a meteorológusoknál, az dirigálja a széljárást is – jegyzé meg atata. – Aztán ha fordul a kocka, akkor majd amazok fogják leváltani emezeket. És akkor is ugyanazokat az érveket fogjuk hallani, hogy elvesztették a választók bizalmát, loptak, csaltak, hazudtak. Ez már a balkáni folklór része.

– Én csak attól félek, hogy nem kapok friss töpörtyűt a Matijevics üzletében – aggóda amama. – Nem is tudtam, hogy titokban ő is politikus.

– Ne beszélj butaságot, Tematild! A Matijevicset más vétségek, főleg telekmanipulációk miatt tartóztatták le. De nyugodt lehetsz, már régen nem ő süti a zsírt, mert egész birodalmat épített ki. Összesen 27 vállalata és 24 ezer hektár földje van. Mint egy igazi földesúrnak, mint egy grófnak!

– Hiába, tehetséges emberek ezek a krajinaiak – bólogata a Zacsek. –Elbújhatnának mellettük az egykori bácskai nábobok, akiknek legfeljebb ezer holdjuk volt, azt is több nemzedéken át szerezték az elődeik. Eme hentes-gróf viszont üres zsebbel érkezett Vajdaságba, és húsz év alatt nagy-nagy szorgalommal meg politikus barátai segédletével egy járásra való birtokot gyűjtögetett össze magának.

– Biztosan minden évben elzarándokol Megyugorjéba imádkozni –, jegyzé meg amama.

– Miért keresné fel Matijevics az ismert kegyhelyet? – csodálkoza atata.

– Azért, hogy hálát adjon a Szűzanyának, hogy ilyen gazdagságra tett szert.

A belgrádi újgazdag vendégül látja idős édesanyját, és dicsekedve mutogatja neki vagyonát, amit a rendszerváltás óta szerzett.

– Látod ezt a fényűző dedinyei kastélyt? Tíz szoba van benne! Mind az enyém!

– Nagyon szép, fiacskám!

Elvezeti a privatizáció során szerzett gyárába is.

– Ezer munkás dolgozik nekem, de hamarosan még ötszázat veszek fel! Örülsz neki, hogy ilyen gazdag lett a fiad?

– Örülök is, meg félek is.

– Ugyan mitől félsz?

– Attól, hogy mi lesz akkor, fiacskám, ha visszajönnek a kommunisták?

A haladók meg attól félnek, hogy visszajön Sejsej vajda Hágából!

– Nem hiszem, hogy a Nikolics Tómó meghívja majd vendégségbe volt eszmetársát otthonába – vélekede a Zacsek. – El kellene dugnia előle bizonyos fényképeket.

– Miféle fényképeket, Zacsek?

– Amelyek mostani amerikai látogatásáról készültek. Például azt a felvételt, amelyen együtt pózolnak feleségével az Obama házaspárral.

– Nagyon csinos volt a két lady, Dragica és Michelle! – lelkendeze amama –. Mintha ugyanabból a butikból öltözködnének. Csak arra lennék kíváncsi, hogy miről csevegtek a kávé mellett, miközben a férjeik megbeszélték a világproblémákat? Lehet, hogy recepteket cseréltek, mondjuk a szerb elnökné elmondta, hogy hogyan készül a leszkováci mutykalica.

– Dehogy cseréltek recepteket, Tematild! Ez csak egy álló fogadás volt New York-ban az ENSZ-közgyülés megnyitása alkalmából, amelyen az amerikai elnök udvariasságból öt-öt percre fogadta a külföldi vendégeket.

Jaés a Nikolicsékat elkísérő biztonsági embereket rövid hajókirándulásra vitték a New York-i kikötőbe. Ahogy közelednek a parthoz az egyik rendőr elkezd nevetni.

– Min nevetsz, Milorad? – kérdi a társa.

– Látod ezeket az óriási felhőkarcolókat?

– Aha.

– Hát így nem volt nagy kunszt Kolumbusznak felfedezni Amerikát.

PISTIKE, poétikus meteorológus és tehetséges gróf